4637 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?

Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben az szerepel, hogy az abban foglalt vételár (szolgáltatási díj) az előző 12 havi fogyasztóiár-indexnek megfelelően évente változik. A szerződést decemberben kötöttük, az első árváltoztatás az idén esedékes. Az ajánlatkérő a tavalyi év decemberi árindex arányában hajlandó emelni az árat. Kérdésünk: jogszerűen kérjük-e azt, hogy az előző 12 havi infláció átlagának megfelelő mértékben változzék szolgáltatásunk díja?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál – mármint a másodiknál – magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.

Kérdés: Megfelel-e a Kbt. előírásainak az az ajánlatkérői összegzés, amely szerint az ajánlatkérő azért választotta az általa nyertesként kihirdetett pályázó ajánlatát, mert az ajánlattevő megfelelt az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban rögzített valamennyi követelménynek? Úgy gondoljuk, hogy ez gyakorlatilag az ajánlat érvényességének a feltétele. Elegendő a kérdés szerinti indok az ajánlatkérő részéről?

Kérdés: A dokumentációban szerepelt egy olyan kitétel, miszerint az ajánlatkérő kijelenti, hogy olyan biztosítékkal rendelkezik, amelynek alapján a teljesítés időpontjában a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Elegendő ez a nyilatkozat? Nem kell abban megjelölni, hogy a fedezet milyen forrásból, milyen formában áll rendelkezésre?

Kérdés: Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?