Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...99. §-a szabályozza a szerződés megkötésérevonatkozó elemeket. Eszerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján aszerződést a Kbt. 91. §-a szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlatifelhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...történt, és nem érintette a beszerzés mennyiségét, az ellenszolgáltatásmértékét. A jogszerű módosítás feltétele egyébként a Kbt. 303. §-nakvaló megfelelés, melynek értelmében a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Tervezéssel kapcsolatos problémák

Kérdés: Tervezőként vettünk részt több szennyvíz-csatornázási, szennyvízkezelési projektben. A megbízási szerződés alapján "az elkészült tervek szellemi alkotásnak minősülnek, a szerzői jogvédelemről szóló hatályos törvény védelme alatt állnak". Az elkészült tervek alapján KEOP 1.2.0-ás pályázatok készülnek, a pályázatok benyújtásakor szerzői jogdíj kifizetése nem volt előirányozva, így szerzői jogok továbbra is állnak. Szerzői jogaink érvényesítését úgy tervezzük, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési tenderdokumentációban tervezőként rögzíttetni kívánjuk a tervező cég megnevezését, elérhetőségét, valamint a kivitelezési tervek készítésének díját. Kérdésünk, hogy a tervezett eljárás nem ellentétes-e a Kbt.-vel, hiszen a közbeszerzési dokumentációban csatolt műszaki terveket már előzményként mi készítettük, a becsatolt hatósági engedélyeket mi szereztük be? Kérdés továbbá, hogy nyertes kivitelező a tenderdokumentációban rögzített műszaki tartalomtól eltérhet-e, s az előírt feladat megoldására alkalmas, de másik tervet készíttethet-e másik tervezővel?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie, és amely díj minden ajánlattevőszámára azonos. A szerződés teljesítésében való ilyen jellegű közreműködésfelveti a Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségfennállását, amely a Kbt. 10. § (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati bizottságok kiadásainak egybeszámítása

Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítás szabályait a Kbt. 40. §-a a következőképpenhatározza meg.Tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljávalalkalmazni annak 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyencélból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések változtatása, kezelése

Kérdés: Az új Kbt. hatálybalépése előtt le nem járt szerződéseket hogyan érintette a törvény változása, ha például csak formai változtatásra van szükség a szerződésben, illetve a korábbi megállapodásokkal mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...(példáulszámlaszám, székhely) bekövetkező változásoknak. Ebben a formában a Ptk.216-218. §-a irányadó.Mindez nem minősül a Kbt. szerinti módosításnak, amely akörülményekben beállt lényeges változás okán történt, hiszen a szerződéstartalmát tekintve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Helyben központosított közbeszerzés lefolytathatósága

Kérdés: Lehetséges-e villamos energia központosított beszerzése például az önkormányzat és egészségügyi intézménye energiaszükségletének fedezésére? Ha igen, milyen formában, és ha nem, mi zárja azt ki?
Részlet a válaszából: […] ...gondol – mivel a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságkiemelt termékei között a villamosenergia-beszerzés nem szerepel –, amelyet aKbt. 17/B. §-ában az alábbiak szerint lehetővé tesz:– az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyiönkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárás volt, amelynek általános szabályaiértelmében– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a Kbt. 135. §-aszerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik; – ha több ajánlattevő nyújthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Adótartozás "jogosultja" önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzati beszerzés esetén a pályázónak a helyi – vagyis a kiíró –, vagy a cég telephelye szerinti önkormányzatnál nem lehet adóhátraléka?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 61. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha azajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyiönkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzatiköltségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

EU-s támogatás elnyerése esetén irányadó szabályok

Kérdés: Versenyszférában tevékenykedő, ajánlattevőként szereplő fél, ha elnyer egy uniós támogatást, milyen szabályok vonatkoznak rá egy adott közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...és szolgáltatásbeszerzés esetében a nemzeti, árubeszerzésesetében az egyszerű értékhatárt, úgy az ajánlatkérő e projekt erejéig a Kbt.klasszikus ajánlatkérői minőségében beszerző ajánlatkérője lesz. Ezt a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése alapozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötés a Kbt. mellőzésével

Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 22. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében e fejezetalkalmazásában ajánlatkérő a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodószervezet.A kérdésben is érintett 2/A. § szerinti gazdálkodószervezetre vonatkozó legfontosabb szabályok – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
333
334
335
…
464