Bankgarancia kérdéséről ismételten

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Levelek 65. számában szerepelt a fentikérdés. Az ott adott választ fenntartva – miszerint a Kbt. nem különböztet megbankgarancia-meghatározásokat – az alábbi kiegészítést szükségesnek tartjukközzétenni a teljesség érdekében, a következők szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése utánmegkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Iratőrzési szabályok a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?
Részlet a válaszából: […] ...iratőrzési kötelezettséget a Kbt. a közbeszerzésieljárások vonatkozásában önállóan szabályozza, nem utal vissza más törvényekre– így például adójogszabályra sem. A közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzési eljáráselőkészítésével, lefolytatásával és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. előírja, hogy referencia kapcsán mit kérhet azajánlatkérő – például árubeszerzés esetén – az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződésnek minősül, amennyiben az adotteljárás során nyertes fél szerződésére tekintettel kötötték vagy módosítottákazt. [A Kbt. 4. §-ának 2. pontja értelmében ugyanis alvállalkozónak minősül aza szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés beszerzési tárgyának kiegészítése

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: – a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; – a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha – az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?
Részlet a válaszából: […] ...Csak abban azesetben kell figyelembe venni az eredeti beszerzés értékét, amennyiben akiegészítő beszerzés becsült értéke nem érheti el a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja szerint a szolgáltatás értékének felét, ami azonbanebben az esetben feltehetően nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nemzeti rezsim hirdetménymintájának helyes kitöltése

Kérdés: Az ún. nemzeti hirdetménymintában részajánlattételnél be lehet jelölni, hogy ajánlatot lehet tenni egy részre, egy vagy több részre, valamennyi részre. A gond a következő: adhat-e ajánlatot valamennyi részre az ajánlattevő, ha a középső van bejelölve? Ha adott, kizárható-e ez alapján, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...részajánlattételre a Kbt. 50. §-a tartalmazrendelkezéseket, amely szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kellelőírnia, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatottenni. Ugyanakkor a rendelkezés nem engedi meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés melletti nyilatkozatok

Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...megvizsgálni, hogy a gépet biztosítószervezet valóban "más szervezetnek", vagy esetleg alvállalkozónak minősül-e.Az elhatároláshoz a Kbt. alvállalkozói definíciójából kell kiindulni. A törvény4. §-ának 2. pontja szerint: alvállalkozó az a szervezet (személy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltétel helyettesítése

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja esetén építési beruházás beszerzése során az ajánlatevő köteles felelősségbiztosítást produkálni. Ez helyettesítheti az alkalmassági feltételt, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy a Kbt. 66.§ (1) bekezdés a) pontjának való megfelelés kétféleképpen igazolható, mert magaa rendelkezés tartalmaz alternatívát. Azaz ha ezt a feltételt írja elő azajánlatkérő a jogszabályszöveg szerinti vagylagossággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
339
340
341
459