4583 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?

Kérdés: Az ajánlatkérők kérhetnek-e olyan igazolást vagy előírhatnak-e olyan feltételt, amely a közbeszerzési törvényben nem szerepel? Például építési beruházásnál minőségbiztosítási tanúsítványt, ajánlati szakaszban építés-szerelési biztosítást?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyv lezárása után az ajánlatkérő például új árat ajánl, ezt figyelmen kívül kell-e hagyni, mivel a jegyzőkönyvet már lezártuk, illetve módosítani kell-e a jegyzőkönyvet?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján akit az elmúlt 5 évben az adott jogszabályhely szerinti bírsággal sújtottak, az közbeszerzési eljárásban nem vehet részt?

Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?

Kérdés: A bizonyítvány (iskolai bizonyítvány) fénymásolatban vagy csak közjegyzői hitelesítéssel ellátott másolatban csatolható?