Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték meghatározásának alapja

Kérdés: Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározásakor tekintettel kell lenni aKbt. 35. § (1) bekezdésének szabályára, mely a legmagasabb összegű teljesellenszolgáltatás meghatározását irányozza elő az alábbiak szerint. A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címke:

Fedezetkezelő bevonásának szükségessége

Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
Részlet a válaszából: […] Igen, a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ettől azajánlatkérő eltekintsen. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.kormányrendelet Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát azépíttetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági feltételek ellentmondásossága

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet a Kbt. 404. §-a (1)bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján született meg, melyellentétben az e) pont felhatalmazásával, nem térhet el a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
Részlet a válaszából: […] Eredményhirdetés előtt semmilyen betekintés, semmiféleinformációközlés nincs a másik ajánlatról, csak például tárgyalás esetébenlehet nyilvánosan is bontani többször. Az eredményhirdetést követően sembetekintésről szól a Kbt. – bár a jogorvoslati fórum valóban így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdéseírja elő azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyeket a közösségi értékhatárfelét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérőköteles előírni az ajánlattevő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rendeleti előírás "párosítása" a Kbt.-vel

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában előírtakat a Kbt. 67. § (2) bekezdésének c) vagy e) pontjával kell párosítani? Például "a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatainak végzettség, képzettség szerinti bontásban" szerinti előírás a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakkal párosítható-e?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint igen.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Építési beruházások egybeszámítása

Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?
Részlet a válaszából: […] A projekt tekintetében a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésenélkül akár azt is jelenthetné. Mivel azonban a 40. § (2) bekezdés a korábbiszabályozásból marad a törvényben, így teljes mértékben nincs összhangban az EUegybeszámításra vonatkozó szabályaival. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezetkezelői számla "feltöltése"

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Elmaradt munkákkal kapcsolatos igényérvényesítés

Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás esetében nincs lehetőség az árnövelésére, azaz például az inflációs kockázat beépítésére.A Kbt. 136/C. §-ának (4) bekezdése értelmében akeretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban,az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
67
68
69
101