202 talált cikk a képviselő kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.

Kérdés: Egy ajánlatot az egyik cégjegyzésre jogosult nyújtott be a rendszerben, illetve a szükséges dokumentumokat is ő írta alá. Amennyiben a hiánypótlást másik cégjegyzésre jogosult írja alá, szükséges-e a rendszerben történő delegálás, vagy elegendő az eredeti benyújtónál csatolni az aláírási címpéldányával együtt?

Kérdés: Szeretnénk ajánlatot tenni oly módon, hogy a két cégünk ügyvezetője azonos. Benyújthatjuk egy részajánlatra úgy az ajánlatunkat, hogy X kft. megajánlj egy bizonyos típusú készüléket, és Y Kft. pedig egy másik gyártó másik típusú készülékét? Milyen módon vizsgálja az ajánlatkérő a kapcsolt vállalkozások ajánlattételeit? Emiatt megállapítható érvénytelenség?

Kérdés: Miért akar az ajánlatkérő friss aláírási címpéldányt, mikor nem változott a Kbt. és a cégvezető aláírása sem?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában a gazdasági szereplők közé rögzítettem a kapacitásnyújtókat. Az egyikhez együttes aláíróként felvittem két embert. Az elvárt nyilatkozat és az előszerződés nem érkezett meg a beadásig, de az időközben beérkezett iratot más írta alá. Nem eredményez érvénytelenséget, ha az adott gazdasági szereplőhöz felrögzítek egy újabb aláírót? Megtehetem?

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?

Kérdés: Hogyan kell a saját cégnek részt vennie az eljárásban a Kbt. 12. § (4) bekezdésének új szabálya szerint? Van erre egyéb szabályozás, vagy a kapacitást biztosító szervezetekhez hasonlóan kell értelmezni?

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?