3696 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?

Kérdés: Kötelezhet-e minket az ajánlatkérő arra, hogy egy általunk kifejlesztett technológiát, illetve annak leírását bocsássuk a rendelkezésére nyertességünk esetén?

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv, szervezet) egy telefonos flottában van egy szolgáltatónál. A dolgozók ezáltal kedvezményesen telefonálhatnak, illetve korlátozott számban a családtagok is részesei lehetnek a flottának. Havonta egy számla érkezik, melyet a költségvetési szerv továbbszámláz a dolgozók felé. Az éves forgalom meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de tulajdonképpen a szervezetnek csak közvetítő szerepe van ebben. Köteles lenne e szervezet közbeszerzést kiírni ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére?

Kérdés: Az ajánlatkérő módosította a dokumentációt az ajánlattételi határidő lejárta előtti 3. napon, az ajánlattételi határidőt viszont nem hosszabbította meg. A módosított dokumentáció feltételeinek nem tudunk ilyen rövid idő alatt eleget tenni. Hogyan járjunk el hasonló esetben?

Kérdés: A felolvasólap tartalma és terjedelme kötött. A helyes értelmezéshez több adat kell, mint ami azon szerepel. Lehetőség van arra, hogy a felolvasólaphoz egy ún. értelmező mellékletet is készítsünk?

Kérdés: Mit tehetek, ha látom, hogy egy ajánlattevő ajánlata irreális kötelezettségvállalást tartalmaz? (Többszörös kötbérvállalás, irreálisan rövid határidők.)

Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?

Kérdés: Hogyan tudom eldönteni, honnan származik az áru? (A kérdés a nemzeti elbánás miatt érdekes, ez dönti el, hogy milyen terméket fogunk kínálni az ajánlattétel során.)