3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?

Kérdés: Ha a közbeszerzési törvényben meghatározott hármas szabályból csak egynek vagy kettőnek felel meg a cég, például a beszerzés egy ajánlattevővel nem valósítható meg, de a másik két feltételnek eleget tesz, kell-e alkalmazni az egybeszámítást?

Kérdés: Mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni? Kórházunknak az idei évben az alábbi gépeket kell beszereznie: fogászati kezelőegység, EKG, laborcentrifuga, defibrillátor. Esetünkben szükséges-e az alkalmazás?

Kérdés: 5 éves keretszerződést kötött kórházunk egy nagy gyógyszergyártó céggel a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gyógyszerekre. A szerződésben ki van kötve, melyik gyógyszerből mennyit rendelünk az 5 év alatt. Van-e lehetőség olyan szerződés kötésére, ahol kizárólag a szerződés konkrét összege kerül csak meghatározásra, a beszerzendő gyógyszerek összetétele és aránya nem, azokat szabadon lehet megválasztani? Ennek oka: 5 év alatt bizonyos gyógyszerek megszűnhetnek, vagy a betegek egészségügyi állapotának változása miatt előfordulhat, hogy egyes gyógyszerekre nagyobb igény mutatkozik, mint a megelőző évben.

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?

Kérdés: Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?

Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?