3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?

Kérdés: Egyszerű eljárásban a rövid ideig fennálló kedvezőbb beszerzési lehetőséggel élő ajánlatkérő "számszakilag" mit tekinthet lényegesen kedvezőbb ajánlatnak, mivel ez a meghatározás eléggé szubjektív?

Kérdés: Központi költségvetési szerv a minisztériumához tartozó kht.-val közbeszerzés alá esik-e akkor, ha az egyéb feltételnek megfelel? (A tulajdon a minisztériumé 100 százalékban, a kht. bevétele is csak onnan származik.)

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?

Kérdés: A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a) pontja szempontjából a "közfeladat" fogalmára van-e valamilyen tájékoztató állásfoglalás, illetve ennek hiányában milyen jogszabályokra hagyatkozhatunk a fogalomkör behatárolása során? Ez csak önkormányzati feladatokat jelent, vagy több annál?

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?

Kérdés: Milyen esetben lehet a klasszikus ajánlatkérőknek egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?