Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós jogosult által nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Szerződés időtartama DBR esetén

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
Részlet a válaszából: […] ...eltérésekkel a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni [Kbt. 107. § (1) bekezdés]. A dinamikus beszerzési rendszer ezért egy két szakaszból álló közbeszerzési eljárásként fogható fel, ahol az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszerbe történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság végzéssel jogosult az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás felfüggesztését elrendelni két hónapot meg nem haladó időtartamra, továbbá határozattal kötelezhet ajánlatkérőket, hogy meghatározott esetekben tájékoztassák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] ...Az eredménytelenséghez vezető esemény pedig olyan esemény lehet, amelynek a részvételi határidő lejártát követően kell bekövetkeznie. Két szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetében az ajánlatkérő mindkét szakaszban vizsgálja a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Tényleges tulajdonos megjelölése

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egy tényleges tulajdonosnak is tekinthetők a Pmt. szerint.Mivel a képviselő a fentiekben valójában egyedül nem dönt, továbbá a két tulajdonos érdekeit képviseli, amelyek egyike sem éri el a tényleges tulajdonosi mértékhez szükséges 25%-ot, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződésbe más gazdasági szereplő beléphessen az ajánlattevő helyére.A Kbt. 139. §-ában foglalt többletfeltételek két csoportra bonthatóak: az egyik csoportba azok az esetek tartoznak, amelyek jogutódlásnak fogadhatóak el egy közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] ...eljárási rendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében főszabály szerint az ajánlatkérő a bírálati cselekményeket két lépésben (két lépcsőben) végzi. Egyenes bírálat esetén az első és második bírálati lépcső közrefogja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Elrontott számítási hiba javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszából: […] ...illeszkedik egy elrontott (pl. téves hiánypótlás) eljárási cselekmény kijavítása (új hiánypótlás beadása), különös tekintettel a kettős hiánypótlási korlátra is.Ezen túlmenően azonban a valódi értelmezési problémát az jelenti, hogy a számítási hiba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Bérlet és lízing

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnak tekintenek. A Kbt. alapján a közbeszerzés tárgyai lehetnek: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, valamint a két koncessziós beszerzési tárgy.A Kbt. 8. § (2) bekezdése alapján árubeszerzésnek nevezzük azokat a közbeszerzéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Verseny generálása

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Kbt. 58. §-a rögzíti. Az 58. § (2) bekezdése szerint a műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
1
5
6
7
367