Találati lista:
1. cikk / 148 Fizetés építési beruházás esetén
Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?
2. cikk / 148 Számlázás közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Egy közös ajánlattevő megnyerte egy kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásunkat. Az együttműködési megállapodás szerint a konzorciumvezető nyújtja be a számlát, és a konzorciumi tagok később számolnak el egymással. Az egyik konzorciumi tag alvállalkozót jelentett be a kivitelezés során. Ebben az esetben hogyan kell betartani az alvállalkozói kifizetési szabályokat? Az alvállalkozót bejelentő konzorciumi tag leszámlázza az általa bejelentett alvállalkozó díját?
3. cikk / 148 Referenciaigazolás kibocsátása
Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
4. cikk / 148 Részszámlázás
Kérdés: Milyen feltétele van annak, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárásban részszámlázást tegyen lehetővé? Árubeszerzésről van szó, valamint további szolgáltatás nyújtásáról garanciális időszakban.
5. cikk / 148 Teljesítés igazolása
Kérdés: Felhasználható-e az a teljesítési igazolás, amely megfelel a követelményeknek, minden információt tartalmaz, még a szerződészerű teljesítést is, továbbá részletezi, hogy milyen okból kellett kötbért fizetnie a nyertes konzorcium egyik tagjának?
6. cikk / 148 Nem szerződésszerű teljesítés
Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
7. cikk / 148 Szerződés időtartama DBR esetén
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
8. cikk / 148 Számlakifizetés építési beruházás esetén
Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
9. cikk / 148 Késedelmi kötbér beszámítása
Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
10. cikk / 148 Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően
Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
