741 talált cikk a kivétel kifejezésre

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?

Kérdés: Uniós tagállamban van a székhelyünk, egy Magyarországon meghirdetett tenderen szeretnénk indulni. A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő – a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró okok kivételével – a kizáró okok fenn nem állásának igazolására elfogadja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplés tényét. Mi ezt a tényt igazolhatjuk? Ha igen, akkor milyen okirattal? Vagy tételesen be kell mutatnunk, hogy nem állunk kizáró ok hatálya alatt?

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?

Kérdés: A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése a szerződés teljesítésének körében előírja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérők a műszaki-szakmai alkalmasság körében jellemzően a teljesítésben is megjelenő "pozíció"-hoz rendelik a megkövetelt szakembereket (szolgáltatás nyújtása tárgyban például rendelkezzen 1 fő élelmezésvezetővel, 1 fő mérlegképes könyvelővel, 1 fő projektmenedzserrel; építési beruházás tárgyban 1 fő építésvezetővel stb.). A közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságot igazoló szakember köteles-e ugyanabban a "szakemberi pozícióban" közreműködni a szerződés teljesítése során, avagy a szerződés teljesítésében való közreműködésének módját és mértékét az ajánlatkérőként szerződő fél nem köteles vizsgálni (feltételezve, hogy a szakember nem kapacitást nyújtó személy)?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás keretén belül, ha az ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót, utólag van-e lehetőség alvállalkozót bevonni? Hivatkozhat-e az ajánlattevő vis maior helyzetre ilyenkor, ha az időben történő befejezés érdekében vonna be alvállalkozót? Ha van lehetőség alvállalkozó bevonására, mi a teendője az ajánlattevőnek?

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?

Kérdés: A szerződés teljesítése alatt milyen változásokat kell bejelentenie az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?