205 talált cikk a kivitelezés kifejezésre

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?

Kérdés: Milyen jogszabály alapján kell a dokumentációt összeállítani vízi létesítmény beszerzése esetén?

Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17/B. §-a szerint az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet köt a kincstárral fedezetbiztosítási számlát? Mikor?

Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]

Kérdés: Hogyan fér össze a közbeszerzés alapszabálya (egyenlő esély – szabad vállalás) azzal, hogy az MVH-s pályázatoknál építési munkánál "ami oszthatatlan teljesítés", a pályázónál kivitelezés, főösszesítés szintjén soronként egyezni kell a pályázati sorokkal? Ami magasabb, azt nem támogatják, ami alacsonyabb, visszaveszik. Hogy lehet így megfelelően dönteni? Csak ha ismert az adat, akkor lehet ilyen árat adni.