Ajánlattevő személyének változása

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?
Részlet a válaszából: […] Az érintett cégjogi változásra a Kbt. alábbi szabálya utal, mely egyben lehetővé teszi ebben az esetben a szerződő partner személyének változását.„139. § (1) b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők összehangolt magatartása

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a Kbt.-ben rögzített kizáró okok rendszeréből kell kiindulni. A kizáró okok rendeltetése, hogy megakadályozzák, hogy adott gazdasági szereplő jogszabályokba ütköző magatartása révén jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársaival szemben. A kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a bírálat részeként köteles megvizsgálni, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok és DBR

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel. A DBR is részvételi szakaszból és ajánlattételi szakasz(ok)ból áll, ahol a részvételi szakasz a DBR teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő további információt kíván közölni a referencialeírásában, vagy a referencia igazolója ezt hasznosnak tartja, úgy természetesen erre lehetősége van. Annak nincs akadálya, hogy a közölt referenciaigazolás tartalma gazdagabb, teljeskörűbb legyen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referencia igazolása

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § előírására utal, mely áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Jogutódlás keretmegállapodás esetében

Kérdés: Az egyik konzorciumi partnerünk jelezte, hogy szétválás miatt jogutódlás fog történni. Közös ajánlattevőként azonban folyamatos a versenyújranyitásokon való részvétel, ezért nem lehet olyan időpontban papírozni, amikor nincs versenyújranyitás. Kérdésünk, hogy folyamatban lévő versenyújranyitás esetén lehet jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás egy sajátos beszerzési technika, amelynek alkalmazása során az ajánlatkérő egy bármilyen típusú (pl. nyílt, meghívásos) közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként keretmegállapodást köt, majd a konkrét beszerzési igény kielégítésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Szerződés megszüntetése kizáró ok fennállása esetében

Kérdés: A Kbt. 143. § (2) bekezdésében foglaltak mellett arra vonatkozó rendelkezést nem találtunk a jogszabályban, miszerint, ha a szerződés teljesítése során áll be a kizáró ok, különösen, de nem kizárólagosan a Kbt. 63. § (1) bek. c) pontja szerinti kizáró ok, akkor a szerződés felmondható, vagy felmondandó lenne. Kérjük szíves állásfoglalásukat annak vonatkozásában, hogy van-e mégis erre vonatkozó rendelkezés a közbeszerzési szabályozásban, avagy a joggyakorlatban. Amennyiben a fenti kérdésre nemleges választ adnának, kérjük továbbá szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jogszerűnek tartanának-e egy arra vonatkozó előírást egy mindenkori közbeszerzési szerződésben, amely egy erre vonatkozó felmondási/elállási okot rögzít.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. alábbi 143. § (2) bekezdése és egyéb szabályai nem térnek ki arra az esetre, amennyiben a kizáró ok a szerződés teljesítése során áll be, ezért erre a közbeszerzési jogszabályokból következtetni nem lehet.„143. § (2) Az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kiválás a DBR-ből

Kérdés: Jelentkeztünk egy DBR-be, ahová felvettek minket. Az elmúlt időszakban megkeresett minket az egyik üzleti partnerünk, hogy együtt vegyünk részt a továbbiakban a DBR-ben. Van arra lehetőség, hogy levetessük magunkat az ajánlattevői jegyzékről, és az üzleti partnerünkkel együtt kerüljünk fel a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők listája nem egy klasszikus értelemben vett névjegyzék, amelynek vonatkozásában akár a törlést (lekerülés) vagy akár a szünetelést kérelmezni lehessen. A kérdésben foglalt ajánlattevői jegyzékről való lekerülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.
1
2
3
94