478 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?

Kérdés: Változnak-e az értékhatárok és a kivételi kör?

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e arra lehetősége az ajánlattevőnek, hogy írásos végleges ajánlatot nyújtson be annak ellenére, hogy az ajánlatkérő ezt nem kérte és nem tette lehetővé? Az ajánlatkérőnek el kell-e ezt fogadnia, különösen akkor, ha négy ajánlattevővel külön-külön folytatja le a tárgyalásokat?

Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?

Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?

Kérdés: Költségvetési intézmény tekintetében az önkéntes egészségpénztári juttatás beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e? Ha igen, akkor hogyan orvosolható, oldható meg az a probléma, hogy az intézmény egyes dolgozói különböző egészségpénztáraknál regisztráltak?