Bírálati szemponttal kapcsolatos korlátozások elektronikus árlejtés alkalmazásakor

Kérdés: Fizetési határidő tekintetében korlátozhatom-e az elektronikus árlejtésben az ajánlattevőt azzal, hogy a 120 nap felett megajánlott fizetési határidő nem jár pluszponttal, annak érdekében, hogy ne kelljen végtelen értéket felvinni a paraméteres szempontok közé?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás esetében), azaz ennél alacsonyabb értéket az ajánlatkérőnem írhat elő, de magasabbat igen. Ennek megfelelően, az irreális kötelezettségvállalástelkerülendő, az ajánlatkérő korlátozhatja a fizetési határidő maximálishosszát, mely egyben fontos szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Közös ajánlattétel – külön igazolás

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén a kizáró okok/alkalmassági feltételek körében melyek azok, amelyeket minden ajánlattevőnek külön-külön kell igazolnia? Lehetséges, hogy ezt tételesen felsorolják?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges erőforrásokrendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Azigazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozónyilatkozatának benyújtásával történik – 66. § (2) bekezdés. Hasonlórendelkezést tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állásával kapcsolatban is tartalmazzon elegendőinformációt a leírás. Annak ellenére tehát, hogy az érintett szervezetkötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik azigazolás, a leírás az alábbiak miatt is fontos elem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Érvénytelenségi feltételek kiterjesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő tételesen meghatározta a dokumentációban azokat az eseteket, amelyekben az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Van-e arra jogszerűen lehetősége, hogy az ajánlatot e felsorolástól eltérő okból nyilvánítsa érvénytelennek?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése], továbbá– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának(3) bekezdése].Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy magyarázatotfűzzön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz – Kbt. 87.§-ának (3) bekezdése.A Kbt. 88. §-ában az érvénytelenségi okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] ...árat tartalmaz, illetvevalamely értékelésre kerülő tartalmi elem tekintetében lehetetlen vagytúlzottan magas vagy alacsony értékű kötelezettségvállalást tartalmaz. Ezt követően kell megállapítani az érvényes, illetve azérvénytelen ajánlatokat, illetve dönteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerintivalamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsonymértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalásttartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat,valamint indokolást köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Referenciaszerzéssel indokolt alacsony ár

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magasvagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékeltkötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekrevonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz [86. § (4)bekezdése];– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának(3) bekezdése].Amennyiben például formai szempontokra gondol a kérdező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...között fennálló jogi kapcsolat jellegéretekintettel. Ahhoz, hogy ezt az ajánlatkérő meg tudja állapítani, szükségesnektartjuk, hogy a kötelezettségvállalási nyilatkozat mellett már a felhívásbanvagy a dokumentációban rendelkezzen arról, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
1
…
12
13
14
…
21