Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése tartalmazza, hogy a törvénytönként alkalmazó szervezetre a törvény valamennyi rendelkezése vonatkozik. A161., 162. és 163. §-ok határozzák meg, hogy melyek azok az ágazatok,amelyekben a meghatározott tevékenységet végző meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés elsősorban a Kbt. 10. §-ában meghatározottösszeférhetetlenségi szabályok miatt releváns. A 10. § (6) bekezdése értelmében nem minősül az említettparagrafus alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevontszemélynek (szervezetnek) az olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 161.,162., valamint a 163. §-ai tartalmazzák. Ezek a törvényi rendelkezésekdefiniálják az ajánlatkérői kört, valamint azokat a közszolgáltatótevékenységeket, amelyek a közbeszerzés szempontjából a különös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 25.

Vételi jog átengedése értékének elszámolása

Kérdés: A vételi jog átengedésének ellenértéke beszámítandó-e a becsült értékbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 35. § (1) bekezdésének 2006. január15-étől hatályos szövege szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzésmegkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általánosforgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Ármeghatározás szerződésben, áfamérték változásának hatása az árra

Kérdés: A 2005-ben kötött építési szerződés teljesítése 2007. évi befejezés. 2005-ben 1 szakasz számlaérvényesítés történt 25 százalékos mértékű áfa figyelembevételével, 2006-tól az érvényesített áfamérték 20 százalék. Kérdésünk: a szerződés teljesítésénél a bruttó vagy a kiírandó nettó értéket kell-e figyelembe venni? (Az építőipari anyagoknál eddigi kivitelezői tapasztalat, hogy a bruttó ár marad, a nettó változik.) Céltámogatásos munkánál a mérföldköveknél bruttó érték szerepel. Mi a helyes eljárási mód?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződésekben a nettó árat, az áfamértéket és az áfávalszámított bruttó szerződési árat kell feltüntetni. Ebből következően, ha az áfamértéke csökken a szerződési időszak alatt, mint jelen esetben is, a változás aszerződés nettó értékét nem változtathatja, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:    

-Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen. A törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása miattkifejezetten összeférhetetlennek minősül a közbeszerzési ajánlattételszempontjából az a személy vagy szervezet, aki/amely az építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ennek az az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, hiszen a Kbt. 10. §-a értelmében a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
8
9
10
…
13