Kapacitást biztosító szervezet részvétele a szerződés teljesítésében

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákra vonatkozó bevétel igazolására kapacitást biztosító szervezetet von be az ajánlatba, hogyan állapítható meg, hogy ebben az esetben – ha a kapacitást biztosító szervezet a teljes referenciakövetelményeknek való megfelelést igazolja (nem pedig szakemberekről és az ő tapasztalatukról, végzettségükről van szó) – milyen mértékben kell részt vennie a szerződés teljesítésében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése szerint a kapacitást biztosító szervezetnek olyan mértékben kell részt vennie a szerződés vagy azon részének teljesítésében, amelyhez a kapacitásokhoz szükség van, amely az ajánlattevő saját kapacitásával együtt biztosítja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Eljárás az összefoglaló tájékoztató téves adattartalma esetén

Kérdés: Hogyan kezelhető az a helyzet, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlattételre felkért és az érdeklődő gazdasági szervezetek részére történt megküldését követően észleli, hogy az összefoglaló tájékoztatóban valamely adatot tévesen tüntetett fel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 113. §-a szerint indult eljárások esetében nem teszi lehetővé az összefoglaló tájékoztató módosítását, csak annak visszavonását szabályozza az alábbiak szerint. Egyértelmű a normaszöveg alapján, hogy a tájékoztatás tartalma nem módosítható, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési terv adattartalma és feltöltése

Kérdés: Az új közbeszerzési terv tartalma túlzottan részletes. Van-e lehetőség az eltérésre és annak más formátumban történő feltöltésére, ahol egyes sorokat összevonva adjuk meg a becsült értéket?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet, eltérve a Kbt. szabályaitól, nagyon pontosan meghatározza az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelenítésre kerülő közbeszerzési terv minimális adattartalmát az alábbiak szerint.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint valóban van különbség a számítási hiba javításának törvényben és kormányrendeletben foglalt szabályai között.A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára a számítási hiba javítását, melyről köteles utólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
Kapcsolódó címke:

Független akkreditált szaktanácsadói képzés engedélyeztetése

Kérdés: Kelet-magyarországi konferenciaszervezők vagyunk, szeretnénk a független akkreditált szaktanácsadói képzést engedélyeztetni. Van-e erre lehetőség jelenleg, és ha igen, milyen feltételekkel? A www.kozbeszerzes.hu-n nem érhető el erre vonatkozóan információ.
Részlet a válaszából: […] A független akkreditált szaktanácsadók képzéséről külön jogszabály jelent meg, mely a Közbeszerzési Hatóság honlapján a jogszabályok között valóban nem szerepel. Az alábbiakban ismertetjük a vonatkozó kormányrendelet legfontosabb tartalmai elemeit.A felelős akkreditált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás során a következő korlátokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie:A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Együttes kérelem árbevételre a hirdetményben

Kérdés: Kérhető-e együttesen egy hirdetményben a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel és az éves árbevétel?
Részlet a válaszából: […] Ennek korlátját nem szabályozza sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet. Az egyes alkalmassági követelmények vagylagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési terv alakisága

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a Közbeszerzési Hatóság részére mindenképpen meg kell küldeni a közbeszerzési tervet, hiszen az nyilvános a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint.A hivatkozott jogszabályhely értelmében a törvény 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
10
11
12
52