Többes alvállalkozás és összeférhetetlenség

Kérdés: Eredményezhet-e összeférhetetlenséget, ha egy közbeszerzési eljárásban egy cég több ajánlattevőnek is alvállalkozója?
Részlet a válaszából: […] Ezzel a kérdéssel összefüggésben a Kbt. 70. §-ának (3)bekezdése azt tiltja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásbanmás ajánlattevővel közös ajánlattevő tehessen, továbbá az ajánlattevő másajánlattevő alvállalkozója sem lehet. Ugyanakkor azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőnek meg kell határoznia (a törvény a "köteles meghatározni"fordulatot alkalmazza) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A mennyiségtekintetében megengedi a hivatkozott törvényi rendelkezés (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címke:

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A megfelelő közbeszerzési eljárásrend és eljáráskiválasztásához elsőként minden esetben azt kell vizsgálnia a kérdés szerintigazdasági társaságnak, hogy az adott beszerzés melyik ajánlatkérői minőségéhezkapcsolódik. Amikor klasszikus ajánlatkérőként jár el, akkor rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenségi nyilatkozat bekérésének jogszerűsége

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése szempontjából abban a tekintetben,hogy milyen információval kapcsolatban kívánja megnyilatkoztatni azajánlattevőt az eljárás vonatkozásában, a Kbt. meglehetősen tág lehetőségetenged. Ha tehát az ajánlatkérő definiálja, hogy mit ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címke:

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül kizáró oknak a veszteségesség. A rosszbeidegződés a minősített ajánlattevői lista ezen előírásából adódhat, hiszenveszteséges cég a következők értelmében nem lehet minősített ajánlattevő. Aminősített ajánlattevői kritériumrendszer szerint ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Sajátokirat-benyújtási kötelezettség erőforrás-bevonás esetében

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő az éves beszámolóval összefüggő pénzügyi alkalmassági feltételeket valamely erőforrásokat rendelkezésre bocsátó szervezettel teljesíti, be kell-e nyújtania saját éves beszámolóját is igazolásként, vagy elegendő-e a külső szervezet éves beszámolójának benyújtása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerintialkalmassági feltételre vonatkozik.Ezzel kapcsolatosan a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdésemegengedi a "más szervezet (szervezetek) erőforrására" való támaszkodást. Ebbőladódóan viszont csak a más szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A központosítottközbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- éshatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet lehetővé teszi mindkeretszerződés, mind keretmegállapodás kötését a Központi SzolgáltatásiFőigazgatóság számára az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatban nem egyértelmű elem fedezhető fel,úgy az ajánlatkérő pontosíthatja vagy pontosíttathatja azt. Erre vonatkozóankét szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági követelmény jogszerűségének vizsgálata

Kérdés: Alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározható-e az, hogy a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan (árubeszerzés) rendelkezzen az ajánlattevő a teljesítés helye szerinti városban szervizponttal?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
34
35
36
…
53