Közszolgáltatás nyújtása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseinél a Kbt. 168. §-ában,továbbá a 161. §-ban szereplő rendelkezéseket kell figyelembe venni. Aközvetlen összefüggésnél az a meghatározó, hogy az adott beszerzési tárgynélkül a közszolgáltatás ellátható-e, avagy sem. A közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Eredményhirdetés elhalasztásának jogszerűsége versenypárbeszéd alkalmazása esetén

Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, hogy versenypárbeszéd esetén az eredményhirdetést a felhívásban meghatározottnál későbbre halasztja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. módosításával, 2006. január 15-ei hatállyalalkalmazható a közbeszerzésben a versenypárbeszéd – az arra vonatkozó törvényikeretek között. A Kbt. értelmező rendelkezése szerint (4. § 36/A. pont)versenypárbeszéd az olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Jogellenes beszerzési tárgy a hirdetményben

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a hirdetmény szövegében szolgáltatást és szolgáltatási koncessziót vásároljon egyszerre az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hibás gyakorlatnak minősül és meglepő, hogy megjelenhetettezen a módon a hirdetmény. Ebben a helyzetben gyakorlatilag az ajánlatkérő nemdöntötte el azt, hogy a beszerzési tárgy szolgáltatás, avagy szolgáltatásikoncesszió, és mindkettőt bejelölte annak ellenére, hogy a Kbt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban a Kbt. 10. §-ában meghatározottösszeférhetetlenségi szabályok miatt releváns. A 10. § (6) bekezdése értelmében nem minősül az említettparagrafus alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevontszemélynek (szervezetnek) az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért nehezen értelmezhető.A közbeszerzési törvény nem tesz különbséget tevékenységfajták között azegybeszámítási szabályok alkalmazásakor, hanem közbeszerzési tárgyak közöttkülönböztet. A tevékenység önmagában gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Referencia-időszak csökkentésének lehetősége

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az 1050. számú kérdésre annak figyelembevételével válaszolni, hogy a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjának kógens előírása szerint "Az ajánlattevő ... alkalmassága ... igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;". Milyen alapon csökkentheti ajánlatkérő ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 1050. számú kérdése az ajánlatifelhívással érintett időszakon kívüli referencia elfogadhatóságáról szólt -ebben az esetben az ajánlatkérő 2002., 2003., valamint 2004. évekre vonatkozóreferenciát fogadott el –, mivel egy ajánlattevő, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma egy nagyon gyakoriajánlatkérői hibára hívja fel a figyelmet. Az ajánlati felhívásban ugyanis azajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzés mennyiségét a Kbt. 50. §-ának(1) bekezdése szerint (azaz az ajánlati felhívásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Ajánlatkérő mozgástere keretszám alatti jelentkezők esetén meghívásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőneklehetősége van arra, hogy meghatározhassa az ajánlattevők keretszámát azzal,hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáigterjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] Nem igazi ellentmondás, amit a kérdés jelez, hanem inkább atöbbszintű szabályozásból adódó eltérés.Az egyszerű eljárásra vonatkozóan a Kbt. 300. §-a valóbannem teszi kötelezővé dokumentáció készítését, pontosan amiatt, hogy az egyszerűeljárás az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
34
35
36
51