4411 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Alvállalkozóként veszünk részt egy építési beruházás kivitelezésében. A fővállalkozónk jelezte, hogy a szerződés teljesítését a Közbeszerzési Hatóság vizsgálhatja. Ez a hatósági vizsgálat ránk is vonatkozik?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásunkban iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be, mert a kérelmező véleménye szerint a nyertes és a második helyezett ajánlattevő a műszaki leírásnak nem megfelelő szakmai ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérőként megvizsgáltuk a kérelmet, és végül az első helyezett ajánlattevőnek hiánypótlást küldtünk, a második helyezett ajánlattevőre vonatkozó megállapításokat viszont nem tartottuk megalapozottnak. Véleményük szerint hogyan kell a válaszadási határidőt számítani ebben az esetben?

Kérdés: Az új összeférhetetlenségi szabályok csak az eljárás előkészítését, az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatát és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozattételre vonatkozóan. A módosítás azt jelenti-e, hogy ajánlatkérőként most már nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnünk a többi cselekményre vonatkozóan?

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítását tervezzük több kategóriában. Szeretnénk a referenciát vizsgálni alkalmassági követelményként, de csak azokban a kategóriákban, ahol nagyobb mennyiségű beszerzésre számítunk. Ahol kisebb mennyiségű beszerzési igény várható, ott nem szeretnénk alkalmassági követelményt előírni. Önök szerint van arra lehetőség, hogy ne minden kategóriára írjunk elő referencia alkalmassági követelményt?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő korábban köti meg a szerződést, és közben jogorvoslati eljárás indult, mindenképp érvénytelenséget állapít meg a Közbeszerzési Döntőbizottság?

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak van-e jogosultsága arra, hogy amennyiben közbeszerzési jogsértés jut a tudomására, úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt eljárást indítson? Praktikusan arra gondolok, hogy például bejelentés érkezik hozzá.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.

Kérdés: Az Integritás Hatóság a bűncselekmény miatt kizártak listáját csak az uniós források költése vonatkozásában vizsgálja? Ezt nem tudom értelmezni, hiszen csak uniós források vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?