Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően az ajánlattevőnek csak akkor kell benyújtania az igazolásait, amikor már a bírálati szakasz második részében tart az eljárás. A főszabály szerint tehát az igazolás nem az EEKD benyújtása során történik, ahol a kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] 2021-ben egy ilyen döntést találtunk, melyre a kérdező utalhat, a D. 39/2021. számú határozatot.Az érintett esetben a Kbt. alapján az ajánlatokkal szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása körében a magánszemélyként történő igénybevétel esetében nem szükséges az EKR-ben regisztrált módon megjelennie a magánszemélynek. Amennyiben az ajánlattevő természetes személyként tünteti fel az egyéni vállalkozót, úgy nem a regisztrált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

EEKD létrehozásának szükségessége

Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum létrehozására akkor van szükség, amikor az ajánlattevő nevesíteni akar közös ajánlattevőt, kapacitást biztosító szervezetet vagy alvállalkozót. Új szereplő bevonása esetében, mely kapacitást biztosító szervezet vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Magánszemély kapacitásbiztosítóval kapcsolatos technikai problémák

Kérdés: Az ajánlattevőnek mennyiben okoz problémát, ha a műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében megjelölt szakember magánszemélyként biztosít kapacitást?
Részlet a válaszából: […] Ez nem okozhat problémát az ajánlattevőnek, amennyiben ismeri az EKR-t és a Kbt.-t. Mivel a Kbt. lehetővé teszi a magánszemélyként történő bevonást, és az EKR külön lehetőséget ad kapacitást biztosító esetében magánszemély bevonására, így ami az ajánlattevőnek esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekes, hiszen mind jogi, mind EKR-technikai szempontból is meg lehet közelíteni, melyet az alábbiakban, sorban megteszünk.A Kbt. a 65. §-ának (7) bekezdésében kifejezetten utal a személyre, mely kapacitást biztosíthat, azonban a későbbiekben csak a szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a tervezővel szemben abban az esetben biztosan nem áll fenn a továbbtervezésre, további tervek elkészítésére vagy a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenség, ha az ajánlatkérő a tervező által készített terveket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett 69. § (2) bekezdés szerinti változással párhuzamosan kiegészítésre került a (4) bekezdés, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy csak az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell az adatbázisokat ellenőrizni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
1
…
18
19
20
…
45