Szerződés módosíthatósága adóváltozás miatt

Kérdés: Négyéves szerződést kötöttünk, a szerződés 2016. június 30-áig van érvényben. 2015. január 1-jétől olyan adóváltozás lépett hatályba, amely a szerződés szerinti termékek árát növeli. Erre hivatkozással módosítható-e a szerződés? (A szerződés értelmében az egységárak a szerződés tartama alatt nem változtathatók, de a hivatkozott adóváltozással nem lehetett számolni. Az új ajánlatoknál már e teherrel kalkulálunk az árajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eleve abból indul ki, hogy az árat az ajánlattevő a saját kockázatára vállalja, és kalkulálja a várható árváltozásokat, piaci átrendeződést, a feltételek átalakulását.A kötelező autópályadíj bevezetésével is hasonló probléma vetődött fel, hiszen ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:

Kérelem megküldése postai úton

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó 45. §-ának (1) bekezdése írásban nyújtott tájékoztatásról szól. A (2) bekezdés a kérés beérkezését követő válaszadásról szól, mely nem zárja ki a postán érkezett kérdés megválaszolását. A (3) bekezdés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasságot igazoló szakember közreműködése a szerződés teljesítése során

Kérdés: A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése a szerződés teljesítésének körében előírja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérők a műszaki-szakmai alkalmasság körében jellemzően a teljesítésben is megjelenő "pozíció"-hoz rendelik a megkövetelt szakembereket (szolgáltatás nyújtása tárgyban például rendelkezzen 1 fő élelmezésvezetővel, 1 fő mérlegképes könyvelővel, 1 fő projektmenedzserrel; építési beruházás tárgyban 1 fő építésvezetővel stb.). A közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságot igazoló szakember köteles-e ugyanabban a "szakemberi pozícióban" közreműködni a szerződés teljesítése során, avagy a szerződés teljesítésében való közreműködésének módját és mértékét az ajánlatkérőként szerződő fél nem köteles vizsgálni (feltételezve, hogy a szakember nem kapacitást nyújtó személy)?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó Kbt.-beli rendelkezések a következők.Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a (3) be­kezdés szerinti kivétellel – köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó utólagos bevonása megjelölés hiányában, vis maior helyzetre hivatkozással

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás keretén belül, ha az ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót, utólag van-e lehetőség alvállalkozót bevonni? Hivatkozhat-e az ajánlattevő vis maior helyzetre ilyenkor, ha az időben történő befejezés érdekében vonna be alvállalkozót? Ha van lehetőség alvállalkozó bevonására, mi a teendője az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Elvi értelemben nincs lehetőség alvállalkozót bevonni a teljesítés során abban az esetben, ha azt a korábbiakban az ajánlattevő nem jelölte meg.A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a (3) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltételek az érvényességi feltételek között

Kérdés: Amennyiben alkalmassági feltételek jelennek meg az érvényességi feltételek között az ajánlattételi felhívásban, lehet-e kérni a kiírótól átsorolást?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumok helye az eljárást megindító felhívásban nemcsak és kizárólag a könnyű megtalálhatóság miatt fontos, hanem azért is, mert alkalmassági követelményként vonatkoznak az ajánlattevőkre azok a szabályok, leginkább korlátok, melyeken túl az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi felhívás megküldése e-mailben

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek főszabályként írásban kell dokumentálnia eljárását.A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik – írásban történik.A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatadás és nyilatkozattétel közös ajánlattételnél

Kérdés: Központosított közbeszerzéssel kapcsolatban kérdezem: Y társaság keretmegállapodás – Kbt. 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – első részének eredményeként közös ajánlattevőként keretmegállapodást kötött a Központi Beszerző Szervezettel. A közös ajánlattevők között létrejött együttműködési megállapodásban (mely az ajánlat részét is képezte) a közös ajánlattevők vezetőjeként X társaságot jelölték meg, amely a közös ajánlattevők nevében ajánlatot tehet és nyilatkozhat. Az eljárás második részeként verseny újranyitásával kerül megindításra a közbeszerzési eljárás. Y társaság X társaságtól kapott meghatalmazás alapján jogosult-e ajánlatot adni és nyilatkozatot tenni a közös ajánlattevők nevében? (Természetesen a meghatalmazás erre kiterjed.) Van-e olyan nyilatkozat, melyet a közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közös ajánlattevők közötti megállapodás alapján Y társaságnak ehhez joga van, akkor ennek nincs akadálya. Feltételezhető, hogy az ajánlattételre jogosult személyét a keretmegállapodás nem oly módon tartalmazza, mely ne lenne megváltoztatható.A Kbt. 109....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek főszabályként írásban kell dokumentálnia eljárását a Kbt. alábbi rendelkezései szerint.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
105
106
107
271