Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő a fentieknek megfelelően az alvállalkozó jóváhagyását, de előírja az alvállalkozó-csere esetében történő jóváhagyást az alábbiak szerint:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
Részlet a válaszából: […] Igen, ellenőrizheti. Az uniós támogatásból finanszírozott projektek, illetve közbeszerzési eljárások esetében a 2007-2013 programozási időszak tekintetében a támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. kormányrendelet határozza meg azokat az intézményeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címke:

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kiírás és dokumentáció ellentmondásának jelzése az ajánlatkérő számára

Kérdés: A kiírás és a dokumentáció helyenként ellentmond egymásnak. Jelezzük-e ezt a körülményt az ajánlatkérőnek, ha igen, milyen formában? Ebben az esetben melyik dokumentum az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció fölé-alá rendeltségi viszonyban áll egymással. Tehát a felhívástól eltérő tartalmú dokumentációelem eleve semmisnek tekinthető az alábbiak szerint.A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Titoktartás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ajánlattevőként az ajánlatkérő által rendelkezésünkre bocsátott információkat – a dokumentációban foglaltak szerint – bizalmasan kell kezelnünk. Kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy ez a titoktartási kötelezettség a szerződés megszűnését követően is korlátlan ideig fennmarad?
Részlet a válaszából: […] Ilyen kikötés csak akkor tehető, ha az ajánlatkérő a titoktartási kötelezettség fejében valamilyen ellentételezést fizet.A szerződések szokásos tartalmi rendelkezése, hogy a felek a szerződés keretében tudomásukra jutott információkat bizalmasan kezelik. Az is szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:

Kötbérigény peren kívüli érvényesítésének kihatása későbbi közbeszerzési eljárásokra

Kérdés: Késedelmesen teljesítettünk egy közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesített velünk szemben. Az igényt elismertük, a kötbért megfizettük, peres eljárás nem indult. Kihat ez a későbbiekben – akár kizáró ok formájában – a közbeszerzési eljárásokban való részvételünkre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a a választható kizáró okok körében rendelkezik arról, hogy a korábban kötött közbeszerzési szerződésben vállalt szerződéses kötelezettségek súlyos megsértése kizáró oknak minősül abban az esetben, ha a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumra, azaz a közös ajánlattevők ajánlattételére vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző, első bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
Részlet a válaszából: […] Az érintett nyilatkozat a bevont alvállalkozók igénybe­vételének mértékéről, nevesítéséről, tevékenységéről szól. A kérdés alapján a közös ajánlattevők vélhetően azonos alvállalkozót más-más értékkel jelentettek be a 40. § értelmében.A törvény 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Elállás a közbeszerzési eljárásban való részvételtől benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Benyújtottuk az ajánlatot, de az ajánlattételi határidő alatt a vezetőség úgy döntött, hogy mégsem indulna a cég a tenderen. Hogyan oldható meg az, hogy ne induljunk, de ebből ne legyen hátrányunk sem? Ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást, az jár-e bármilyen hatással további, közbeszerzési eljárásokban való részvételünk szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlati kötöttség beállt, az ajánlattevő megteheti, hogy nem teljesíti a hiánypótlást, vagy amennyiben nincs hiányossága, a szerződéskötéstől áll el. Közbeszerzési értelemben ennek az lehet a következménye, hogy elveszti az ajánlati biztosítékot, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Önálló ajánlat helyett közös ajánlat benyújtásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlattételi határidő időtartama alatt van-e lehetőségünk arra, hogy az eredetileg önálló ajánlattevőként benyújtott ajánlatunk helyett egy másik céggel közös ajánlattevőként induljunk? Technikailag ezt hogyan tudjuk megoldani, az ajánlat visszavonásával?
Részlet a válaszából: […] Ameddig az ajánlattételi határidő nem jár le, addig nem áll be az ajánlattevő számára az ajánlati kötöttség. Ennek megfelelően eredeti ajánlatukat vissza kell vonniuk, tekintettel arra, hogy nem az eredeti ajánlat újabb verzióját nyújtják be, mely automatikusan a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
1
104
105
106
271