2713 talált cikk a közbeszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Ha közszolgáltató – például közhasznú társaság – többféle tevékenységet is végez, a különös közbeszerzési előírásokat csak a közszolgáltatással kapcsolatos építési beruházásoknál alkalmazhatja-e, vagy a teljes tevékenységére is? (Például ivóvíz-közszolgáltató, de utak fenntartását, intézmények fenntartási munkáit is ellátja.)

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének I) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?

Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?

Kérdés: Ütemekre bontott, évekig (évtizedekig) elhúzódó rekonstrukció esetén köthető-e tervezési, illetve bonyolítási szerződés azokkal, akikkel még a Kbt. megjelenése előtt keretszerződést kötöttek a teljes építési rekonstrukcióra?

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.