226 talált cikk a Közbeszerzési Értesítő kifejezésre

Kérdés: Egyszerű eljárás szerződés teljesítését/módosítását kell-e hirdetményben közzétenni (hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos eljárásnál)?

Kérdés: Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 19. (2005. január 14.) számában megjelent 452. számú kérdéshez kapcsolódik a kérdésünk. Hozzáférhető-e valahol a döntőbizottsági határozatok gyűjteménye? Létezik-e ilyen könyv, CD vagy webhely formájában?

Kérdés: Véleményük szerint nem ellentmondásos-e az, hogy a Közbeszerzések Tanácsa meg akarja szüntetni az Értesítő papír alapú változatát? Nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe az internettel nem rendelkező ajánlattevők?

Kérdés: A TED-ben feladott hirdetményekre ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint a Közbeszerzési Értesítőben megjelentekre?

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?

Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?