Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ellentmondó ajánlattételi dokumentumok kezelése

Kérdés: Ha a dokumentáció, az ajánlattételi felhívás és a műszaki leírás egyes részei egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, van-e hivatalos sorrend arra nézve, hogy elsődlegesen mely dokumentáció az irányadó ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan a Kbt. 45. § (6) bekezdése tartalmaz iránymutatást az alábbiak szerint.A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kizáró okok hiányát igazoló nyilatkozat vizsgálata

Kérdés: Azokban az esetekben, amelyekben a kizáró okok hiányát nyilatkozattal kell igazolni, milyen körben, indokkal vizsgálhatja az ajánlatkérő a nyilatkozat valóságtartalmát, illetve kell-e vizsgálnia azt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet értelmében a könnyített dokumentálási kötelezettség nem teszi szükségessé az adatbázisok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Alkalmassági feltételek az érvényességi feltételek között

Kérdés: Amennyiben alkalmassági feltételek jelennek meg az érvényességi feltételek között az ajánlattételi felhívásban, lehet-e kérni a kiírótól átsorolást?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumok helye az eljárást megindító felhívásban nemcsak és kizárólag a könnyű megtalálhatóság miatt fontos, hanem azért is, mert alkalmassági követelményként vonatkoznak az ajánlattevőkre azok a szabályok, leginkább korlátok, melyeken túl az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Konzorciumi partner által adott referenciaigazolás

Kérdés: Közös ajánlattevőként teljesítjük a szerződést. A konzorciumi partner teljesítése vonatkozásában – amit nekünk számlázott, és mi vagyunk a konzorcium vezetője – adhatunk-e referenciaigazolást a partnernek, vagy azt csak az ajánlatkérő (megrendelő) teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben élesen külön kell választani a kötelezetti és a jogosulti oldalt. Mivel a referencia igazolásához harmadik félre van szükség, így a jogosulti oldal csak az lehet, amelynek részére a kötelezett teljesített.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Referencia igazolása az ajánlatkérő korábbi eljárása eredményeként teljesített szerződés vonatkozásában

Kérdés: Ha az ajánlatkérő korábbi eljárásának nyertese voltunk és szerződésszerűen teljesítettünk, a referenciaigazolás körében elég, ha erre utalunk? Vagy külön referenciaigazolást kell kérnünk az ajánlatkérőtől, amelyet a tárgybani eljárásához csatolunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet határozza meg, hogy mely esetekben szükséges referencialevelet benyújtani, és mely esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (6) bekezdése kifejezetten szól a közös teljesítés elszámolásáról.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának módja

Kérdés: Az ajánlat benyújtására megjelölt helyszínen leadhatom a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatosan a Kbt. 45. §-a rendelkezik a következők szerint:– bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
1
10
11
12
21