914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?

Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?

Kérdés: Van-e joga arra az ajánlatkérőnek, hogy ha az ajánlatban hiányos az oldalszámozás, azt kiegészítse?

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?