Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)–(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumra, azaz a közös ajánlattevők ajánlattételére vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző, első bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő kijavítási jogosultsága

Kérdés: Van-e joga arra az ajánlatkérőnek, hogy ha az ajánlatban hiányos az oldalszámozás, azt kiegészítse?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egy esetben van lehetősége az ajánlatot módosítani, azaz tartalmát megváltoztatni, és ez a számításihiba-javítás esete az alábbiak szerint.Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Kérelem megküldése postai úton

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó 45. §-ának (1) bekezdése írásban nyújtott tájékoztatásról szól. A (2) bekezdés a kérés beérkezését követő válaszadásról szól, mely nem zárja ki a postán érkezett kérdés megválaszolását. A (3) bekezdés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy építési beruházást csak építési beruházással kell "egybeszámítani", azaz részekre bontásuk tiltott a Kbt. alábbi, 18. §-ának (2) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott rendelkezés első bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek főszabályként írásban kell dokumentálnia eljárását a Kbt. alábbi rendelkezései szerint.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Árlejtéssel kapcsolatos információadás

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtéssel kapcsolatos részletes szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza 19. §-ának (1)–(5) bekezdéseiben. A rendelkezések értelmében– az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:
1
19
20
21
91