Kommunikáció formája, kötöttsége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha e-mailben kérek kiegészítő tájékoztatást, arra e-mailben válaszol az ajánlatkérő, avagy megteheti, hogy telefaxon küldi meg a választ?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette az elektronikus úton történő kiegészítő tájékoztatás kérését, a későbbiekben számára is kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció.Válaszunkban azonban érdemes utalni arra a problémára, ami a hazai gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Igazolás ajánlat késedelmes benyújtása esetén

Kérdés: Van-e bármilyen igazolási lehetőség az ajánlat késedelmes benyújtása esetére?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség a késedelem igazolására, mivel a Kbt. érvénytelenségi okai között egyértelművé teszi, hogy nem igazolható, hiánypótolható kérdésről van szó, hanem az ajánlatkérőnek automatikusan a beérkezett ajánlat érvénytelenségét kell megállapítania:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés megkerülése miatt indult eljárások esetében az eljárások megindítása során nem irány­adó, hogy milyen okból kerülte meg az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény szabályait. Az eljárás során lehetőség van az érvek részletes kifejtésére. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 67. §-ának alkalmazása kötelező, így az érintett előírás csak és kizárólag a hiánypótlás, felvilágosításkérés szabályainak figyelembevételével értelmezhető az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

10 százalék feletti, bejelentett alvállalkozó mellőzése

Kérdés: Az ajánlat benyújtását követően dönthetünk-e úgy, hogy a szerződés teljesítéséhez mégsem veszünk igénybe alvállalkozót? (10 százalék feletti alvállalkozó-igénybevételt jeleztünk az ajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fontos főszabálya, hogy az ajánlattevőnek kell teljesítenie. A közbeszerzési törvény 128. §-ának (2) bekezdésben azonban mindez kiegészül azon alvállalkozó közreműködési kötelezettségével, aki/amely az alkalmasság igazolásában részt vett. Van lehetőség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében szükséges annyi információt az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani, amely alapján az ajánlatkérő képes eldönteni, hogy tud-e ajánlatot tenni. A műszaki tartalom hiányosságai nem feltétlenül versenyellenes magatartásra utalnak, hanem jelezhetik azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés idejével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 124. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, mely szerint az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, indokolásban az üzleti titkot elkülönített módon kell elhelyezni, mely nem azt jelenti, hogy az ajánlattevő felsorolja azokat az oldalakat, melyeket annak tekint. Az elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
1
…
18
19
20
…
92