Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a hatályos közbeszerzési törvény viszonylag részletesen tartalmazza. Az alábbi szabály a képviselő megjelölését tartalmazza, azaz nem a képviselő meghatalmazását.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés alkalmazására az értékelés szakaszában kerül sor, tehát mindenképpen az ajánlattételt követően. Az ajánlati kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Új Polgári Törvénykönyv közbeszerzésekre gyakorolt hatása

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépéséhez kötődően változik-e a közbeszerzési törvény, illetve annak valamelyik végrehajtási rendelete?
Részlet a válaszából: […] Ez közvetlen módon nem lesz hatással a Kbt.-re. A szerződés megerősítésével kapcsolatos új szóhasználatbeli változások, az ajánlati kötöttség részletesebb szabályozása nem igényel közvetlen módon Kbt.-változást. Az ajánlatkérőnek elsősorban a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset egyben azt jelenti, hogy az opcionálisan lerendelhető mennyiség például 120 százalék, mely szokatlanul magas érték. Az ajánlatkérőnek lehetősége van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésében közreműködő közös ajánlattevők maximális számát a törvény nem határozza meg. Ugyanakkor a 25 százalékos korlát nem minimális korlátként értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] Az eltérés kezelésének két útja van. Vagy a felhívás módosítása, vagy a dokumentáció módosítása. A felhívás módosítása csak újabb, az eredeti felhívást módosító felhívás közzétételével történhet a Kbt. 42-43. §-ai szerint.A 42. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő meghosszabbítása

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?
Részlet a válaszából: […] A határidő meghosszabbítására két lehetőség van: a határidő felhívásban történő módosítása, vagy kiegészítő tájékoztatásban történő módosítása.Első esetben egy alkalommal történhet a hirdetményben közzétett módosítás, melyet minden esetben indokolnia is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Sportegyesület beszerzése

Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?
Részlet a válaszából: […] A választ elsősorban annak ismeretében lehet megadni, hogy maga az egyesület a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. Mivel megtörténhet, hogy nem tekinti magát a Kbt. hatálya alá tartozónak, arra tekintettel, hogy a támogatás a teljes egyesületi költségvetést nézve évente 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ismerte az ajánlatkérő munkaidejét, ez gyakorlatilag azzal jár, hogy eleve többnapos hátrányt szenvedne el az ajánlatkérő, ha például péntek este érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésről hétfőn reggel szerez tudomást. Ennek azonban ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címke:
1
23
24
25
91