Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérői döntés szabadsága

Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon döntheti-e el, hogy idegen nyelvű okiratról/dokumentumról hiteles fordítást kér, vagy csak pontos magyar nyelvű fordítást?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben a kérdésben az ajánlatkérő szabadon, mindentörvényi megkötés nélkül dönt. Erre a kérdéskörre ugyanis értelemszerűen nemvonatkozik a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése, mely szerint ahol a közbeszerzésitörvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Tanácsi vizsgálat saját jogkörben

Kérdés: Milyen esetekben indíthat saját jogkörben vizsgálatot a Közbeszerzések Tanácsa? Előfordul-e és milyen rendszerességgel ez a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsának vizsgálati jogosultsága nincskonkrét közbeszerzési eljárás tekintetében. Jogorvoslatot viszont kezdeményezhet az alábbiak szerint:– A Kbt. 16. §-a a Közbeszerzések Tanácsa elnökének jogot adarra vonatkozóan, hogy a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony leírásának célja gyakorlati szempontból elsősorbanaz, hogy egyértelművé váljon, az ajánlattevő számára a teljesítés során isnyújt-e segítséget az erőforrás-szervezet. Ennek során az erőforrás-szervezettulajdonképpen alvállalkozói minőségben jelenik meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásának vonatkozásában az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ellenszolgáltatás olyan tartalmi elemnek minősül,amelynek hiánypótlására nincs lehetőség, így függetlenül a hiánypótlásteljeskörűségétől, ennek pótlására semmilyen körülmények között nincslehetőség. Az e körben benyújtott hiánypótlás ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy közbeszerzési környezetben a közbeszerzésitörvény az irányadó. Olyan esetekben, amikor az ágazati jogszabályok (példáulbányászati törvény), vagy más speciális szabályozás (például koncesszióstörvény) alkalmazására is sor kerül párhuzamosan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén

Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt esetben a közbeszerzési törvény gyakranalkalmazott, és várhatóan a 2008-as törvénymódosítás során sem változó, 40.§-ának (2) bekezdését kell alkalmaznunk. Ennek értelmében: a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítványi összeférhetetlenség

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályaértelmében erre nincs lehetőség, amennyiben a támogatást kérő intézményneknyújtott segítségnyújtás vélhetően a későbbiekben elnyert pályázatbólfinanszírozott szolgáltatásnyújtást jelenti. Ennek oka, hogy utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltétel "felső határa"

Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
Részlet a válaszából: […] Az egyetlen releváns válasz, amire a kérdező is rátalált, aKbt. ún. arányos előírása, amely szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzésitörvény 66. és a 67. §-ában meghatározott adatok és tények kérését -figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
48
49
50
…
92