Találati lista:
481. cikk / 910 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
482. cikk / 910 Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága
Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
483. cikk / 910 Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban
Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
484. cikk / 910 Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén
Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
485. cikk / 910 Alapítványi összeférhetetlenség
Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?
486. cikk / 910 Alkalmassági feltétel "felső határa"
Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
487. cikk / 910 Ajánlattevő kiválasztása közjegyző előtti sorsolással
Kérdés: A kiírás szerint az ajánlatkérő öt jelentkezőt fog felhívni ajánlattételre. (Tárgyalásos eljárásról van szó.) A kiírás azt is tartalmazza, hogy az öt ajánlattevőt a benyújtott referenciák figyelembevételével választja majd ki a jelentkezők közül, és egyenlő érték esetén közjegyző jelenlétében sorsolást tart. Nem sérti ez az eljárás az esélyegyenlőség alapelvét? Van-e erre az eljárásra egyáltalán lehetősége az ajánlatkérőnek?
488. cikk / 910 Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén
Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
489. cikk / 910 Bejelentés alakszerűsége
Kérdés: A törvény hatálya alá bejelentésnek, ha mást jelentek be, van-e kötelező formája?
490. cikk / 910 Igazolások, dokumentumok sorrendje
Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlat részét képező igazolásokat, dokumentumokat milyen sorrendben kell az ajánlatba illeszteni? Ha a felhívás és a részletes ajánlati dokumentáció erre nem tartalmaz kikötést, a sorrendet az ajánlattevő szabadon határozhatja meg? A felolvasólapra vonatkozik-e külön rendelkezés?
