Nyilatkozatcsatolási kötelezettség előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e az ajánlattevők részére, hogy csatolják be ajánlatukban a Kbt. 55. §-ában előírt szervezetek nyilatkozatát az ajánlattevőre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 55. §-ában szabályozottak értelmébenépítési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra,a környezetvédelemre, az akadálymentesítésre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

A Kbt. 66. § (2) és 67. § (4) bekezdésének gyakorlati alkalmazása

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdése gyakorlati alkalmazása körében a következő kérdéseink merültek fel: Vizsgálható-e az "érintett szervezet" alkalmassága? Mi minősül erőforrásnak? Értelmezhető-e az ajánlattevő és az érintett szervezet közös megfelelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést nem könnyű megválaszolni, ugyanis újjogintézményről van szó, amelyre még nincsenek tapasztalatok, megfelelőmódszerek, és meg kell jegyeznünk, meglehetősen idegen ez a lehetőség a magyarpiaci környezettől. Az első kérdés vonatkozásában: "más szervezet", a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Banki alkalmasság igazolásának módjai ajánlattevői hitelfelvétel esetén

Kérdés: Hosszú távú (15 év), nagy értékű (1 milliárd forint) egészségügyi szolgáltatási jogra vonatkozó építési koncessziós eljárásban az ajánlattevő 800 millió forint értékű bankhitelt szeretne igénybe venni a teljesítéshez. Hogyan kell igazolni a bank alkalmasságát akkor, – ha az ajánlatkérő előírta, hogy együttesen és külön-külön is feleljen meg az ajánlatkérő és 10 százalék feletti alvállalkozója az alkalmassági feltételeknek, és abban az esetben, – ha a bank erőforrás, akkor milyen igazolási mód vagy nyilatkozat szolgáltatására kötelezett az adott eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a bank nem alvállalkozónaktekinthető, hanem külső erőforrásnak, amelyre az ajánlattevő támaszkodik. Az új,2006. január 15-én hatályba lépett szabályozás értelmében a közbeszerzésitörvény 66. §-ának (2) bekezdése a pénzügyi, gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:    

Távközlési szolgáltatásra megkötött szerződések módosítása

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-én hatályba lépettmódosításával a korábban kivételi körbe sorolt távbeszélő, telex-,rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások közbeszerzés-kötelesszolgáltatásokká váltak. (Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Közfeladat a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a) pontja szempontjából a "közfeladat" fogalmára van-e valamilyen tájékoztató állásfoglalás, illetve ennek hiányában milyen jogszabályokra hagyatkozhatunk a fogalomkör behatárolása során? Ez csak önkormányzati feladatokat jelent, vagy több annál?
Részlet a válaszából: […] A "közfeladat, illetve a közszolgáltatás" fogalmát a törvénynem tartalmazza az értelmező rendelkezések között, és nincs tudomásunk errevonatkozó állásfoglalásról, ajánlásról sem. A fentiek hiányában abbólkell/lehet kiindulni, hogy az ajánlatkérő szervezet milyen feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény gyakran felmerülő és egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanbeszerzések esetében a törvény meglehetősenbonyolult szabályozást alkalmaz, amelyről érdemes ejteni néhány szót. A törvényindokolása értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése így fogalmaz: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre

Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
Részlet a válaszából: […] A törvény alapján azokra a beszerzésekre,közszolgáltatásokra nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyek atörvény valamely rendelkezése folytán kivételi körben vannak, vagy nemminősülnek beszerzésnek. Ehhez elsősorban a törvény 29. §-át, valamint a 2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
71
72
73
…
92