Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kellemetlen események elkerülése érdekében azajánlatkérőnek jobb megelőznie a hasonló eseteket. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény 300. §-ánakkönnyítése arra az esetre vonatkozik, amikor nem bonyolítjukrészajánlattétellel a kérdést, valamint jóhiszeműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése értelmébenaz ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben azesetben kizárólag a 60-62. §-okban foglalt kizáró okokat lehet előírni. Akizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése szerint a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címke:

Eljárás szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés kiemelt termékköre nemtartalmaz nyomdai szolgáltatásokat, így az alanyi hatály ebben az esetben nemkiemelt fontosságú. Azonban a Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályairendkívül szigorúan fogalmaznak – Kbt. 40. §-ának (1)–(2) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közbeszerzési tanácsadók "beszerzési forrása"

Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése szerint hivatalosközbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább háromévesszakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabály szerint -igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. becsült értékre vonatkozó szabálya szerint – 40. §(2) bekezdésének a)-c) pontjai – a becsült érték kiszámítása során mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek– beszerzésére egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Étkezési utalványok és a Kbt. hatályának kapcsolata

Kérdés: Étkezési utalványok beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e? A szerződés tárgya 40 032 000 forint értékű utalvány előállítása, majd leszállítása, a pénzforgalom szempontjából az utalvány készpénzt helyettesítő eszköz. Meghatározott összegű készpénzért ugyanakkora összegű készpénzt helyettesítő utalványt kap a beszerző. Az ellenszolgáltatás összege kizárólag az utalvány rendelkezésre bocsátásának költségét foglalja magában (előállítási szállítás), ez a költség évente bruttó 4-600 ezer forint. Közbeszerzés-köteles-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 23. §-a alapján a közbeszerzés tárgya lehetárubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatásmegrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [Kbt. 242. §-ának (4)bekezdése]. A 27. § értelmében a szolgáltatás megrendelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – eddigi számainkban már többször hivatkozott -egybeszámítási szabálya értelmében – 40. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai – abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 214. §-ának (1) bekezdése szerint a meghívásos vagy atárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető. Azilyen hirdetmény közzététele, illetve az előminősítési rendszer létrehozása(lásd később) tehát csak lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
Kapcsolódó címke:

ISO-minősítés csatolása építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén ISO-minősítés igazolásának csatolását a közbeszerzési törvény 67. § (2) bekezdésének mely pontja alapján írhatom elő, vagy azt építési beruházás esetén egyáltalán nem lehet bekérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése építési beruházások esetébenaz alkalmasság igazolásának módjait határozza meg. Az ISO-minősítés megléte nemaz alkalmasság igazolását célozza, annak hiányában az ajánlattevő (illetvealvállalkozója) még lehet alkalmas az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
…
84
85
86
…
92