Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – eddigi számainkban már többször hivatkozott -egybeszámítási szabálya értelmében – 40. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai – abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 214. §-ának (1) bekezdése szerint a meghívásos vagy atárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető. Azilyen hirdetmény közzététele, illetve az előminősítési rendszer létrehozása(lásd később) tehát csak lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

ISO-minősítés csatolása építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén ISO-minősítés igazolásának csatolását a közbeszerzési törvény 67. § (2) bekezdésének mely pontja alapján írhatom elő, vagy azt építési beruházás esetén egyáltalán nem lehet bekérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése építési beruházások esetébenaz alkalmasság igazolásának módjait határozza meg. Az ISO-minősítés megléte nemaz alkalmasság igazolását célozza, annak hiányában az ajánlattevő (illetvealvállalkozója) még lehet alkalmas az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Egybeszámítás különböző helyeken végzett építési munka esetén

Kérdés: Ha ajánlatkérőnek több azonos típusú munkát kell közbeszerzési eljárásban kiírnia (például tetőkarbantartás), de az épületek nem egy helységben, hanem különböző helyeken találhatóak (Budapest-Debrecen-Győr), akkor is egybe kell számítani az értékeket, vagy erre mondható az, hogy felhasználásuk nem függ össze?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az egybeszámítás vonatkozásábankülön előírásokat tartalmaz az építési beruházásokra. Eszerint – 39. §-ának (1)bekezdése értelmében – az építési beruházás becsült értéke megállapításakor atöbb év alatt megvalósuló építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 533. kérdésében a munkaruha-pályázatesetében feltételeztük, hogy munkaruha készítéséről van szó, amelynektekintetében az alapanyag gyártója nem minősül alvállalkozónak. Esetünkbenmegint nem tudjuk pontosan, mire is szól tulajdonképpen a felhívás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Ajánlatok azonossága

Kérdés: Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben, amennyiben nem tárgyalásos eljárásról van szó,amelyben kérhető lenne új ajánlat, nincs lehetőség az eljárás folytatására.Erre vonatkozóan nem tartalmaz megoldást a Kbt., szükség van az eljáráseredménytelenné nyilvánítására. Ebben az esetben nem alkalmazható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

ISO-minősítés helyettesíthetősége

Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése alapján amennyiben azajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosításiszabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet általkiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

"Szubalvállalkozó" a közbeszerzésben

Kérdés: Az ún. szubalvállalkozóval nem foglalkozik a közbeszerzési törvény. Hogyan lehet kiszűrni, hogy ajánlattevő ne "épülhessen" be a "10 százalékos" alvállalkozó alá?
Részlet a válaszából: […] Erre nem ad lehetőséget szabályozásunk. A kizáró okokszabályozása ugyanakkor foglalkozik a problémával abban a tekintetben, hogy aKbt. 71. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoztatja az ajánlattevőt, hogy nemvesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Eljárás valótlan banki igazolás benyújtása esetén

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha az ajánlattevő "szerez" banki igazolást, amely igazolja, hogy nem volt az elvárt időszakon belül sorban állás a számláján, de tudjuk, hogy ez nem igaz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem feltételezheti, hogy egy bank hamis adatokatszolgáltat egy ajánlattevővel kapcsolatban. Amennyiben ezzel kapcsolatbanbizonyíték áll az ajánlatkérő rendelkezésére, akkor a Kbt. 62. §-ánakmegfelelően járhat el. Ha a banki igazolás hiányos, akkor érdemes felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a hiba a megjelentetésből adódik, aSzerkesztőbizottsághoz kell fordulni a 34/2004. Korm. rendelet 17. §-a alapján.Ha a kérelmező által benyújtott és az Értesítőben közzétett hirdetmény tartalmaközött eltérés van, akkor a Szerkesztőbizottság a kérelmező ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
84
85
86
91