Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nemkövetkezett volna be;– az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítésealapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó amegrendelővel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozónak – eltérően a megbízási jogviszonytól – az alvállalkozónkívül is lehet teljesítési segédje és ezen belül közreműködője is (például amunkát vagy annak egy részét alkalmazottaival végezteti el, a vállalkozásiszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásbabevont szervezet akkor felel meg az előző bekezdés szerinti követelménynek, haa tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg aszervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az adatvédelmi biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; valamint– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet.A (2) bekezdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban előírhatja, hogy anem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatásteljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét ésképzettségét.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

"Harmadik személy" a Kbt. szempontjából

Kérdés: A "harmadik személy" kategória miért nem foglalja magában az alvállalkozókat is? Hogyan vezethető ez le a Kbt.-ből, figyelemmel arra, hogy a Kbt. a harmadik személy fogalmát nem definiálja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi. Az idézettrendelkezés alapján megállapítható, hogy az "a teljesítésben egyébkéntközreműködő személy", akivel az ajánlattevőnek már van szerződése, és azon nemkell módosítania akkor sem, ha elnyeri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...lebonyolításában jogszabályfelhatalmazása vagy megbízás alapján más szervezet működik közre, a pályázatieljárás lebonyolításában közreműködő szerv a támogatási szerződés megkötésétmegelőzően a 2. § (1) bekezdésében meghatározott iratok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikusan megküldött cégkivonat jellege

Kérdés: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat rendszeréből a Microsec adattovábbító szolgáltató által elektronikusan megküldött Cégkivonat egyszerűsített nyílt közbeszerzési pályázathoz egyszerű másolatként vagy eredetiként is becsatolható-e?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott cégkivonat nem a cégbíróság által kibocsátott,vagy annak közjegyző által hitelesített másolata, azonban közokirat, ha akérelmező ilyen formában kéri azt. Ennek megfelelően abban az esetbenhasználható, ha és amennyiben ezt az ajánlatkérő úgy írja elő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződés teljesítésével csak az erről közzétetthirdetmény erejéig foglalkozik. A szerződésbontás, azaz nem szerződésszerűteljesítés (szerződésszegés) nem ebbe a szabályozási körbe tartozik – etekintetben valóban a Ptk. irányadó. [A kérdés kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
8
9
10
12