Külföldi ajánlattevő esetében az Art. 36/A. § (6) bekezdésének érvényesülése

Kérdés: Külföldi nyertes ajánlattevő, hogyan teljesíti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettségét 200 000 forint feletti kifizetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő vonatkozásában is alkalmazni kell– Art. 36/A. §-ának (6) bekezdése.A Kbt. – értelemszerűen – nem zárja ki a külföldieket ahazánkban kiírt közbeszerzési eljárások alanyi köréből – 1. § (3) bekezdés –,továbbá a törvény 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül elgondolkodtató. Esélyegyenlőségi szempontbólhátrányos helyzetben van, akit sújt a járulék, de nincs lehetőség annak aszámára előnyt biztosítani, akit sújt a járulék, hiszen így drágább aszolgáltatás, a közpénzek hatékony elköltésének célja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Idegen nyelvű dokumentum magyar fordításának ajánlatkérő általi összevetése

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással – kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt –, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem jogszerű az ajánlatkérő hivatkozottkikötése. Amennyiben ugyanis elfogad nem hiteles fordítást a kiírás szerint,utána nem teheti meg, hogy a saját, szintén nem hiteles fordítási megoldásávalösszehasonlítsa azt, és ennek alapján az ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

KT-tájékoztatóra utalás tartalmi meghatározás nélkül

Kérdés: A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...a magyarországi ajánlatkérőkmunkáját könnyíti meg az ajánlatok elbírálása során, hiszen nem magyarországiletelepedésű (azaz külföldi) ajánlattevő esetében nem kell utánanéznie, hogy azajánlattevő letelepedési országában mely hatóság állítja ki pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Törvényi hatály alá tartozásból adódó kötelezettségek

Kérdés: Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...... a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, afoglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és akülföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésévelkapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Képviselő "helyettesítése"

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
Részlet a válaszából: […] ...– az okirat kiállítójáthivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetébennyilatkozzék;– a fenti rendelkezéseket a külföldi közokiratra isalkalmazni kell, feltéve hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyarkülképviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

EU-s alvállalkozó igazolásai

Kérdés: Külföldi – EU-s – alvállalkozót szeretnénk igénybe venni közbeszerzési eljárásban. A részvétel aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ő részéről is be kell nyújtani a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat? A szabályozás alapján kérem tételes válaszukat, hogy a kizáró okok vonatkozásában milyen igazolásokat fogad el a magyar ajánlatkérő!
Részlet a válaszából: […] Igen, be kell nyújtani, azonban a kizáró okok vonatkozásábantudnunk kell a teljes körű és pontos válaszadás érdekében, hogy mely tagállamérintett az eljárásban. Érdemes áttekinteni a közbeszerzési törvény 63. §-ának(2)–(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Adóhatósági tájékoztatás kérelemre

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Magyar Köztársaságterületén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel,tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy ajánlattevő esetén azállami adóhatóság Észak-budapesti Igazgatóságához; valamint– az építési beruházás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Idegen nyelvű dokumentumok fordításával kapcsolatos kérdések

Kérdés: Idegen nyelvű dokumentum benyújtásakor kötelező annak magyar nyelvű fordítását is benyújtani? Ha igen, ki fordíthatja le a dokumentumot? Hivatalos fordítóiroda? Mit jelent a hiteles fordítás?
Részlet a válaszából: […] Attól függően, hogy az eljárást megindító hirdetmény alapjánmilyen az ajánlattétel nyelve, szükséges a magyar nyelvű fordítás benyújtása.Amennyiben az ajánlatkérő nem írta elő a hiteles fordítást, úgy annakbenyújtása nem kötelező. A hiteles fordítás nyújtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...vagy személyes jogaszerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásbanajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozásmagyarországi fióktelepe is. Tehát – mint említettük – az ajánlattevő aközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
6
7
8
12