114 cikk rendezése:
51. cikk / 114 Szolgálati titok a közbeszerzésben
Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?
52. cikk / 114 Kizárás dokumentáció fizikai átvételének hiánya miatt
Kérdés: Kétséges volt külföldi alvállalkozónk papírjainak beérkezése, ezért a részvételi dokumentáció árát banki utalással az ajánlattétel reggelén utaltuk el, amit azonnal e-mailben jeleztünk a bonyolítónak. Vissza is igazolta, és jelezte, hogy a dokumentáció csak személyesen vehető át. A dokumentáció felvétele egy későbbi időpontban megtörtént. A részvételi dokumentációt saját kockázatunkra összeállítottuk, és határidőre leadtuk, ami a bontás során ismertetésre került. Hiánypótlás nélkül, bár kellett volna, ajánlattevő kizárt. A felhívásban így szerepelt: "VI.3) További információk (adott esetben) 3.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele." Kérdésem, hogy fizikai átvétel hiányában kizárhatnak a további eljárásból?
53. cikk / 114 Igazolási-nyilatkozattételi kötelezettség külföldi bankszámla esetén
Kérdés: Külföldi bankszámlaszámot pénzügyes kollégáim szerint sem a cégbírósághoz, sem az APEH-hoz nem kell bejelenteni. Amennyiben a pénzügyi alkalmasságot pénzintézeti igazolással kell alátámasztani, a külföldi bankszámlaszámokat (pénzforgalmi számlákat) fel kell-e tüntetnünk a bankszámlaszámainkról szóló nyilatkozatunkon, és be kell-e hozzá szereznünk a külföldi pénzintézet igazolását?
54. cikk / 114 Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban
Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
55. cikk / 114 Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő
Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
56. cikk / 114 Külföldiek nyilatkozata kizáró okok igazolásáról
Kérdés: A nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek miért kell nyilatkozniuk arról, hogy a kizáró okokat milyen dokumentumokkal kell igazolniuk, és azokat ki bocsátja ki? Ilyen rendelkezés nincs a Kbt.-ben, és az interneten mindez megtalálható. Nem esélyegyenlőtlen ez, ha a magyar ajánlattevőktől ezt nem kérik?
57. cikk / 114 Külföldi ajánlattevő esetében az Art. 36/A. § (6) bekezdésének érvényesülése
Kérdés: Külföldi nyertes ajánlattevő, hogyan teljesíti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettségét 200 000 forint feletti kifizetés esetén?
58. cikk / 114 Nemzetközi esélyegyenlőtlenség
Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
59. cikk / 114 Idegen nyelvű dokumentum magyar fordításának ajánlatkérő általi összevetése
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással – kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt –, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
60. cikk / 114 KT-tájékoztatóra utalás tartalmi meghatározás nélkül
Kérdés: A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?
