Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 143. §-ában meghatározott esetek a közbeszerzési szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos, a szerződés közbeszerzési jellegéből következő lehetőségek, illetve adott esetben kötelezettségek. A Kbt. nyitva hagyja azt a kérdést, hogy rendes, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésének dokumentálására. Ezen túlmenően, amennyiben a szerződés idő előtt megszüntetésre kerül, tájékoztatási kötelezettsége is van a törvény 142. §-ának (5)–(6) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szerződés megszüntetése az ajánlatkérő teljesítésképtelenné válása miatt

Kérdés: 24 hónapra kötöttük meg a szerződést. Az ajánlatkérő egy év után meg kívánja szüntetni azt, teljesítésképtelenségre hivatkozással. Mi a teendő ilyen esetben? Megteheti? Kárigénnyel élhetünk?
Részlet a válaszából: […] ...módon kárt okoz, mellyel kapcsolatban az ajánlattevő kárigénnyel élhet. Amennyiben a szerződés rendelkezik az egyoldalú szerződésmegszüntetés lehetőségéről, akkor más a helyzet, hiszen az ajánlatkérő vindikálhatott magának ezzel kapcsolatos jogot a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...és a támogatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus­utalvány-nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben – az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve – a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Eljárás konzorciumi tag felszámolása esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárást követően egyéves határozott időtartamú szerződést kötöttünk közös ajánlattevőként. A konzorciumi partner a szerződés megkötését követően felszámolás alá került. Ez mennyiben érinti a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...környezetben nem tudja kezelni az ajánlatkérő, a szerződést nem képes úgy módosítani, hogy az a szabályoknak megfeleljen. A szerződés megszüntetését kell tehát kezdeményeznie.A Kbt. 128. §-ának (5) bekezdése szerint ugyanis az (1)–(2) bekezdések szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Új Kbt. hatálybalépése előtti referenciák felhasználhatósága

Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetnek, akkor az ajánlattevő isnyilatkozhat róla. Az első alkérdés tekintetében tehát abban az esetben, ha azadott tevékenység megszüntetése miatt a referenciát adó szervezet már nemminősül ajánlatkérőnek (ez nem azonos azzal, hogy nem ismert, hogy mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
Részlet a válaszából: […] ...az irányelvi rendelkezésekben írt "építési projektnek",amelynek értéke nem bontható részekre. Az egyéves egybeszámítási bázis megszüntetésével több olyanközbeszerzés valósítható majd meg az egyszerűbb nemzeti eljárásrend kereteiközött, amelyekre eddig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Alvállalkozó felelőssége az ajánlattevő szerződésszegéséért

Kérdés: 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként veszünk részt egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésében. Úgy tűnik, hogy a nyertes a saját tevékenysége vonatkozásában nem tudja teljesíteni a szerződést, és várható, hogy az ajánlatkérő felbontja a megállapodást. Ez kihat ránk? Ugye jól tudom, hogy csak a konzorciumi tagok felelőssége egyetemleges? Más lenne a helyzet, ha 10 százalék alatti alvállalkozók lennénk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő megszünteti aszerződést, ettől még az ajánlattevőnek ki kell fizetnie az alvállalkozóját.A szerződés idő előtti megszüntetése esetén – a Ptk.rendelkezései miatt – elszámolási kötelezettség következik be az ajánlattevő ésaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés megszüntetése

Kérdés: A hosszú távú közbeszerzési szerződés megszüntethető közös megegyezéssel – például a futamidő felénél? Ilyenkor hogyan szerez be a továbbiakban az ajánlattevő? Mi a kérdéssel kapcsolatban a gyakorlat? Várható-e változás a szabályozásban 2012-től?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megszüntetésére vonatkozóan a Kbt. a szerződésteljesítésével kapcsolatos tájékoztató közzétételét teszi egyedül szükségesséés kötelezővé. Egyébiránt a közös megegyezéssel történő megszüntetés során aszerződés és a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
1
4
5
6
8