Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Együttes megfelelés az árbevételi feltételnek

Kérdés: Megfelelhet-e úgy az ajánlattevő az árbevételi feltételnek, hogy a kapacitást biztosító szervezet árbevétele és az ajánlattevő árbevétele együttesen teszi ki az igényelt mértéket, amit az ajánlatkérő kér?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint nem tiltja a Kbt., hogy az árbevétel vagy a beszerzés tárgya szerinti árbevétel több gazdasági szereplő árbevételéből adódjon össze. Létezik ugyanakkor olyan pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempont, mint például a mérleg szerinti eredmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Közös ajánlattétel az új törvényben

Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
Részlet a válaszából: […]  A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok egy részét egyjogszabályhelyen, a 25. §-ban vonták össze, továbbá egy kiegészítő elem az újtörvény 55. §-ában is található.A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok között újdonsága képviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

"Nullás" mérleg elfogadhatósága

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kértük a mérleg szerinti adatokat mint alkalmassági követelményt. Az alkalmasság feltétele volt, ha a mérleg szerinti eredmény nem negatív. Az egyik pályázó mérlege az egyik vizsgált évben 0 volt. Ez megfelel-e a nem negatív kritériumnak?
Részlet a válaszából: […]

Mivel az előírás értelmében nem lehet negatív az eredmény, mely mind a nulla, mind a pozitív eredményt is jelenti, így ebben az esetben a nulla eredmény elfogadható – konform módon az ajánlatkérő előírásával.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Magánszemély erőforrás-igazolásai

Kérdés: Egy eljárásban hogyan tudja az erőforrást nyújtó szervezet igazolni alkalmasságát, illetve azt, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá akkor, ha magánszemély?
Részlet a válaszából: […] Az a kérdés, hogy egy magánszemély, például szakemberbevonása milyen mértékben minősül erőforrásnak, erre a Kbt. 4. §-a az alábbiakszerint ad választ 3/D. és 3/E. pontjában:– erőforrástnyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősülalvállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdéseírja elő azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyeket a közösségi értékhatárfelét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérőköteles előírni az ajánlattevő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első bekezdés kivételével a többibekezdést az egyszerű eljárásokra is alkalmazni kell, annak ellenére, hogyvélhetően figyelmetlenségből adódik a megfogalmazás. Az új építési beruházásravonatkozó szabályok igen gyorsan és átgondolatlanul kerültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2