Szerződésteljesítési feltételek meghatározása

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képezi a beszerzés tárgyát képező áruk kiszállítása is a nyertes ajánlattevő részéről. Ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő meghatározhatja-e, hogy az ajánlattevő milyen formában biztosíthatja a "hatékony" kézbesítést?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses feltételek között az ajánlatkérőmeghatározhatja, hogy például törékeny, érzékeny áruk esetében milyen formábanigényli a kiszállítás fizikai megszervezését. Erre az ajánlattevőnek fel kellkészülnie, tekintettel a szerződéses feltételekre. Utólag azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Kiviteli tervek elkészítése nyertes ajánlattevő által

Kérdés: Építési beruházás esetén ki lehet-e írni úgy egy közbeszerzési eljárást, hogy az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély rendelkezésre áll, míg a kiviteli terveket a nyertes ajánlattevőnek kell elkészítenie, vagy köteles az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításához a kiviteli terveket saját költségén, előre elkészíttetni?
Részlet a válaszából: […] Nem, az ajánlatkérő nem köteles a közbeszerzési eljárásmegindításához, azt megelőzően saját költségén elkészíttetni a kiviteliterveket. Azaz ki lehet írni úgy is az eljárást, hogy a kiviteli terveket azajánlattevő készíti, ebben az esetben azonban a hirdetménymintában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésteljesítés jogorvoslati eljárás alatt

Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az ajánlatkérő megköthette a szerződést azajánlattevővel, azaz a döntőbizottság nem alkalmazott ideiglenes intézkedést,amelynek értelmében megtilthatta volna a szerződés megkötését. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérői szándék jelzése hirdetményben

Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának kétfeltételét tartalmazza a törvény 125. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint– a)-b) pontok. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat továbbá építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Harmadik személy megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Mi a helyzet akkor, ha ezt előre nem látjuk, nem jelöljük meg, de utóbb kiderül, hogy a szerződéskötés mégis szükséges? Illetve, ha megjelöljük, de végül nem kötünk szerződést harmadik személlyel a megjelölt közbeszerzési rész vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személlyel kapcsolatban az ajánlatkérőnek nagyobba mozgástere, mint a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó alkalmazása esetében. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőneknincs tudomása a harmadik személyről, így a szerződéskötés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Nemleges nyilatkozatok

Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetésről szóló tájékoztató kötelező tartalma anyertes ajánlattevő hivatkozott jogszabály szerinti besorolásának ismertetése.Amennyiben nem minősül a törvény hatálya alá tartozónak, úgy ez isinformációértékű az ajánlatkérő és a Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések

Kérdés: Módosultak-e a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Art. vonatkozó szabálya változott – 2009. január1-jei hatállyal –, az alábbiak szerint.A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a Kbt. szerintinyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti minden szerződés,valamint minden további, a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] Az információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
48
49
50
61