1271 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.

Kérdés: A dokumentációban szerepelt egy olyan kitétel, miszerint az ajánlatkérő kijelenti, hogy olyan biztosítékkal rendelkezik, amelynek alapján a teljesítés időpontjában a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Elegendő ez a nyilatkozat? Nem kell abban megjelölni, hogy a fedezet milyen forrásból, milyen formában áll rendelkezésre?

Kérdés: Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a kiírásból nem állapítható meg, hogy az ajánlatban hol kell szerepeltetni a késedelmi kötbér mértékét? Hogyan korrigálhatja ezt a kiírási hiányosságot az ajánlatkérő?

Kérdés: A pályázat elnyerése után is létrehozható-e egy új, közös cég a vagyongazdálkodásra, vagy már a pályázati szakaszban létre kell hozni azt?

Kérdés: Részajánlattétel esetén – mindegyik részajánlathoz ugyanazok a gépek kellenek – utólag jelezheti-e az ajánlattevő, hogy melyik részhez gondolta az adott gépeket?