234 talált cikk a nyílt eljárás kifejezésre

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?