302 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?

Kérdés: Önkormányzat önként csatlakozott a közbeszerzési eljáráshoz, és a központosított közbeszerzéstől számítógépet szerez be, ugyanazon évben személygépkocsit is vásárol. Kötelező-e azt is a központosított közlemény keretében beszereznie?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?

Kérdés: Alkalmasság igazolására referencialevelet csak eredeti példányban lehet beadni? Meddig érvényes a referencialevél? Például a 2003-2004-es évek igazolására alkalmas-e az ahhoz képest korábbi dátummal ellátott referencialevél?

Kérdés: EU-s kórház (például város üzemeltetésében) a Kbt. 22. §-a hatálya alá tartozik-e, azaz a jelentősebb szállítások ismertetésekor kell-e azokat külön, az intézménytől származó referencianyilatkozattal igazolni?

Kérdés: Kérdésem lenne az alkalmassággal kapcsolatban. Ha esetlegesen az alkalmasság, a referencia igazolásánál előírom, hogy a kért referenciák közül legalább egyet a szerződést kötő féltől származó nyilatkozattal, tehát referencialevéllel igazoljon, akkor nem szigoríthatom a törvénynek azt a rendelkezését, hogyha mondjuk csak kizárólag kft.-től hoz referenciát, akkor tőlük elegendő, hogyha az ajánlattevő nyilatkozik? Vagy én előírhatom azt, hogy adott esetben, ha csak a kft.-től származik, tehát nem a klasszikus, 68. § (1) bekezdés a) pontban szereplőtől a referenciája, akkor azoktól is hozzon referenciapapírt? A fentiekben írtakat kivédendően előírhatok-e olyan alkalmatlan minősítési szempontot, hogy bekérem a referenciáról a nyilatkozatot, az ajánlattevő nyilatkozik, megadja a referenciát adó személy elérhetőségét, telefonszám stb., és én felhívom az adott referenciát adó személyt, és telefonon nekem azt mondja, hogy nem volt megfelelő a teljesítés?

Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?