1510 talált cikk a részvétel kifejezésre

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték benyújtását írta elő, hiánypótlás keretében pótolható-e az ajánlati biztosíték, illetve amennyiben az ajánlati biztosíték nem az előírtaknak megfelelően lett benyújtva (például nem az előírt összegre vagy nem az előírt határidőig szól), akkor hiánypótlás keretében fel lehet-e szólítani az ajánlattevőt ajánlati biztosítékának kiegészítésére, illetőleg módosítására?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?

Kérdés: Nemzeti értékhatár feletti közbeszerzés ajánlati/részvételi felhívásának II.1.9 pontjában lehetőséget biztosítottunk a részekre történő ajánlattételre. Ezután el kell döntenünk, hogy az ajánlatokat egy részre, több részre vagy valamennyi részre lehet-e benyújtani. Kérdésünk az, hogy mi a különbség a több részre és a valamennyi részre történő ajánlattétel között? Két részfeladat esetében melyiket kell megjelölni?

Kérdés: A 29/2004. IM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban előkészítőként való részvétel igazolható-e csak a 2. § (1) bekezdése szerinti "PHARE-os/SPA-s" ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenységgel (mind a tíz)?

Kérdés: Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?

Kérdés: Kiket kell nemzeti elbánásban részesítenie a hazai ajánlatkérőnek?