Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2018. augusztus 8-án lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amelynek 1. §-a újradefiniálja az üzleti titkot és a know-how-t (védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kettős adatkérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatban is kéri azt, ami az űrlapon már szerepel. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében amennyiben létezik az EKR-ben elektronikus űrlap valamely nyilatkozat megtételére, annak kötelező a kitöltése. A 10. § (2) bekezdés nem formai kérdésnek, hanem tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] Az egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Alapértelmezett beállítás kezelése az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben az ajánlattétel összeállítása szakaszban a gazdasági szereplők rögzítése során az általam képviselt céget "Közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) képviseletében eljáró szervezet"-ként állítja be alapértelmezettként. A fenti beállításon nem tudok változtatni, dacára annak, hogy önálló ajánlattevőként kívánok ajánlatot adni, nem más szervezetekkel közösen. Jelenthet-e ez bármilyen problémát az ajánlattétel során, vagy ez a beállítás így van rendszerszerűen beállítva, és nem kell tudomást venni róla?
Részlet a válaszából: […] A beállítás valóban félreérthető, de a bontási jegyzőkönyvön az egyedüli ajánlattevő nem mint konzorcium jelenik meg. Ez az alapbeállítás lehetővé teszi, hogy bármikor könnyen tudjon a gazdasági szereplő rögzítése során új közös ajánlattevőt azonosítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Az EEKD kitöltése első olvasatra valóban nem egyszerű. Az eljárási dokumentumokban érdemes egy oldalt szentelni a legfontosabbakra. Javaslatunk szerint az alábbiakra térjen ki az ajánlatkérő, hivatkozva az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] A bontást követően az ajánlattevők megtekinthetik az összes felolvasólapot. Mivel a felolvasólap tartalma értékelésre kerül, ezért üzleti titok tárgya nem lehet a felolvasólapon. Amennyiben a kérdező arra gondol, hogy a felolvasólap mellékleteként olyan tartalom kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Aláírt nyilatkozatok feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az űrlap mellett a nyilatkozatokat is fel kell töltenem aláírt formában?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abban az esetben kell a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolatát becsatolni, ha nem áll rendelkezésre űrlap. A kettősség tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő saját maga ellen jogorvoslati eljárást indítson. A közelmúltból válogatva például a D.192/2018. határozat utal arra, hogy ajánlatérő nem kért kiegészítő információt, majd előzetes vitarendezést követően már az összegezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
1
29
30
31
70