Postán megküldött ajánlat elkésettsége

Kérdés: Postán adtuk fel az ajánlatot, amely odaért az ajánlatkérő postafiókjába az ajánlattételi határidő előtt 3 órával, de az ajánlatkérő a postafiókból az ajánlattételi határidő lejártát követően vitte el azt, és kizárt minket az eljárásból, mert elkésett az ajánlatunk. Az ajánlatot a felhívásban szereplő címre küldtük meg – ahová az ajánlatokat le kellett adni –, ehhez képest postafiókba kézbesítették az ajánlatkérő ilyen irányú szerződése alapján. Jogszerű volt az ajánlatkérő eljárása? Az ajánlattétel napján nem kellett volna az ajánlattételi határidő lejárta előtt elmennie a postafiókjába?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő a postai feladást választja, vállalnia kell ennek kockázatát, hasonlóképpen ahhoz az esethez, amikor tömegközlekedéssel érkezik, és lekési az ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlattevőnek számolnia kellett azzal, hogy a postafiókot nem ellenőrzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció átvétele erőforrást nyújtó szervezet által

Kérdés: A felhívás szerint ajánlatot az nyújthat be, aki a dokumentációt saját részére átvette, vagy alvállalkozója vette át azt. Ha erőforrást nyújtó szervezet veszi át számomra a dokumentációt, annak alapján benyújtható-e az ajánlatom?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrást nyújtó szervezet, amennyiben nem alvállalkozó is egyben, nem elegendő, ha átveszi a dokumentációt, ettől még az ajánlattevő ügyfélképességét nem biztosítja az átvétel az alábbiak szerint.A Kbt. 49. §-ának (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció átruházhatósága

Kérdés: Tiltja-e a Kbt., hogy átruházzam a dokumentációt szerződéssel az ellenértéke fejében? (A felhívás áttanulmányozása után úgy döntöttünk, hogy nem indulunk a tenderen, de az átvevő indulna.)
Részlet a válaszából: […] Erre nincsen lehetőség, mivel a Kbt. 53. §-a értelmében az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése érdekében rendelkezésre bocsátott iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati elemek korrekciója

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 67-68. §-ai alapján adható meg a válasz. Fő szabály a 67. § (3) bekezdésének első mondata, melynek értelmében a hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Nyilatkozattétel az ajánlattevő vállalkozásának típusára

Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?
Részlet a válaszából: […] Ez a kötelezettség független attól, hogy milyen eljárásrendben kerül az eljárás kiírásra. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében a kkv-nyilatkozat tartalmi követelmény, előírása kötelező, benyújtása az érvényes ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. szerint írásban történik a postai vagy közvetlen kézbesítés, a fax, vagy az elektronikus úton történő kapcsolattartás. A postai út igénybevételére azonban csak kivételesen és indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Változás a közös ajánlattevők körében

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közös ajánlattevők személye változzon az eljárás bármely szakaszában, illetve meddig van lehetőség a "cserére"?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezési határidőt követően az ajánlattevői körben semmilyen változásra nincs lehetőség. Új közös ajánlattevő bevonására egy esetben kerülhet sor, ha az ajánlattétel során kiderül, hogy a megjelölt alvállalkozó az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Többszörös megjelenés tilalma egy eljárásban

Kérdés: Nyílt eljárásban indulunk, ajánlattevők vagyunk két részben, de egy cég szeretné, ha alkalmasságot igazoló szervezete lennénk egy másik részben. Van-e erre lehetőség abban az esetben, ha a szakember biztosítása az általunk érdekelt rész és a partner által érdekelt rész vonatkozásában átfedett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olyan szempontból életszerű, hogy megtörténhet, hogy egy alkalmassági követelményt több részre is "felhasználhat" az ajánlattevő, azaz elegendő ugyanazt a szakembert bemutatni minden rész tekintetében, vagy a referenciák nem összeadódnak, hanem több rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Dokumentumminták kötelező használata

Kérdés: Kötelezővé tehető-e a felhívásban szereplő dokumentumminták használata? Ha azzal a tartalommal benyújtom, de más formában, érvénytelen az ajánlatom?
Részlet a válaszából: […] A dokumentumminták használata ajánlott lehet, de tekintettel a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjának alábbi szabályára, mely a formai okokból történő érvénytelenséget kizárja, valójában nincs relevanciája annak, mit ír elő az ajánlatkérő.A rendelkezés szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
1
56
57
58
70