Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában

Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően elő­írt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő érvényes ajánlatot nyújtott be, a Közbeszerzési Döntőbizottság is több döntésében egyértelművé tette, hogy az ajánlatkérőnek nem kötelezettsége bizonyítási eljárást lefolytatni. Amennyiben egyes tevékenységek folytatására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2013. július 1-jétől lépett hatályba az alábbi szabály.A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés –, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése vonatkozásában az alábbiakra kell az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek figyelemmel lennie – tekintettel a 2013. július 1-jén hatályba lépett változásokra.Az alábbiak nem érintik az építési beruházásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozat nemleges tartalommal

Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevőnek nyilatkozati, nyilatkozattételi kötelezettsége van, akkor a nemleges nyilatkozat benyújtására is szükség van.A Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Hibajavítás összefűzött ajánlat esetén

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben két kötetben helyezi el az ajánlattevő, megfelel a formai követelményeknek, még akkor is, ha az egy oldal, és annak fedőlapja nem feltétlenül igényelt volna külön kötést. Ha azonban csak mellé helyezi az ajánlattevő a hiba javítását tartalmazó dokumentumot, emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat formátumának meghatározása

Kérdés: Kötelezhet-e minket az ajánlatkérő arra, hogy az ajánlatot a papíralapú ajánlat mellett CD vagy DVD formátumban is csatoljuk? Ha a felhívás ellenére ezt nem tesszük meg, annak mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] Az új, 2013. július 1-jétől hatályba lépett szabályozás a Kbt. 61. §-ának (1) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz.Amennyiben az ajánlatkérő papíralapú ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtását írja elő, az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha bérelt gépekkel indulok egy tenderen, a bérbeadó alvállalkozó vagy erőforrás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a bérbeadó közvetlen módon is bevonásra kerül a teljesítésbe, tehát például kezelőt, fizikai munkást is rendelkezésre bocsát, akkor alvállalkozó lesz. Ha azonban csak a gépet nyújtja, lehet erőforrást nyújtó szervezet, az ajánlattevő megítélésre szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Alvállalkozó, erőforrás "önálló" kizárása

Kérdés: Előfordulhat az, hogy az ajánlatkérő az alvállalkozót, erőforrás-szervezetet kizárja az eljárásból, az ajánlattevőt pedig nem? Ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. logikailag valóban a 75. § (1) bekezdése alapján kizárja a kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót és erőforrást nyújtó szervezetet. Ennek azonban közvetlen következménye, hogy az ajánlattevő nem képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
1
55
56
57
70