Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. 67. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni.A rendelkezések szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, és lehetőséget biztosít az elektronikus másolattal kapcsolatos jogszabályi feltételek ismertetésére.A Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz, amikor a papíralapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példány benyújtását teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti határozat lényege, hogy az ajánlatkérő nem igényli a külön részletes igazolást a referenciák teljesítésével kapcsolatban, hanem elegendő lesz számára a Döntőbizottság D. 453/17/2012. számú döntésének megfelelően a referenciaigazolás tartalmi részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kommunikációs formák ajánlatkérő és ajánlattevő között

Kérdés: Lehetséges-e közvetlen – például telefonos – kommunikáció egy adott eljárásban az ajánlattevő és az ajánlatkérő között? Kérhet-e az ajánlattevő iratbetekintést az ajánlattételi határidőt megelőzően?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás lefolytatásának feltétele az írásbeliség, mely nem teszi lehetővé a hivatalos, telefonos kommunikációt a felek között. Az iratbetekintés szabályai továbbra is változatlanok 2013. július 1-jét követően is.Az iratbetekintés kérdését a Kbt. 80. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában

Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően elő­írt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő érvényes ajánlatot nyújtott be, a Közbeszerzési Döntőbizottság is több döntésében egyértelművé tette, hogy az ajánlatkérőnek nem kötelezettsége bizonyítási eljárást lefolytatni. Amennyiben egyes tevékenységek folytatására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2013. július 1-jétől lépett hatályba az alábbi szabály.A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés –, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése vonatkozásában az alábbiakra kell az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek figyelemmel lennie – tekintettel a 2013. július 1-jén hatályba lépett változásokra.Az alábbiak nem érintik az építési beruházásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozat nemleges tartalommal

Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevőnek nyilatkozati, nyilatkozattételi kötelezettsége van, akkor a nemleges nyilatkozat benyújtására is szükség van.A Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
54
55
56
69