1724 talált állásfoglalás a szervezet kifejezésre

Kérdés: Az ingatlan eladása a nemzeti rezsimben meghatározottak értelmében közbeszerzés-kötelesnek minősül-e?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?

Kérdés: A Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérők csak magyarországi ajánlatkérőket jelentenek, vagy minden európai uniós tagállamra értendők? [A kérdést a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a) pontja miatt teszem fel, azaz árubeszerzés esetén közösségi rezsimben kell-e referenciaigazolást csatolni az ajánlathoz például egy német állami kórháztól, vagy a 68. § (1) bekezdés b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasság igazolására?]

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?

Kérdés: Ha a hirdetmény jogsértő – például nem tartalmazza a Kbt. szerinti elemeket, a dokumentáció részét képező szerződés(tervezet) semmis stb. –, a Közbeszerzések Tanácsa minden ügyben eljár? A gyakorlat mit mutat, indul eljárás hivatalból, illetve a Kbt. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései között meghatározott szervek indítványára?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?

Kérdés: Eredményezhet-e összeférhetetlenséget, ha egy közbeszerzési eljárásban egy cég több ajánlattevőnek is alvállalkozója?

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?