1715 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?

Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: A Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérők csak magyarországi ajánlatkérőket jelentenek, vagy minden európai uniós tagállamra értendők? [A kérdést a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel teszem fel, azaz árubeszerzés esetén közösségi rezsimben kell-e referenciaigazolást csatolni az ajánlathoz például egy német állami kórháztól, vagy a 68. § (1) bekezdésének b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasság igazolására?]

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?

Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?

Kérdés: Alanyi jogon ajánlatkérő-e a 100 százalékos magánalapítvány, amely kizárólag a működéséhez kap állami normatív támogatást – figyelemmel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) és j) pontjaira, vagy ebben az esetben is a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni?