Találati lista:
651. cikk / 1691 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
652. cikk / 1691 Jogorvoslati határidők értelmezése
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
653. cikk / 1691 Alkalmassági feltétel értelmezése
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének h) pontjában megfogalmazott műszaki, szakmai alkalmassági feltételt hogyan kell értelmezni a gyakorlatban (milyen minimumkövetelmény határozható meg, az alkalmasság hogyan igazolható)?
654. cikk / 1691 Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata
Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
655. cikk / 1691 Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása
Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
656. cikk / 1691 Szerződéskötés lehetősége a második legkedvezőbb ajánlat nevesítésének hiányában
Kérdés: Két ajánlat esetén, ha a kiírásban nincs nevesítve a második legkedvezőbb ajánlat, de csak két ajánlat van, a nyertes visszalépésekor megkötik-e a szerződést a második ajánlattevővel? Mi a helyzet akkor, ha azért lesz a második előnyben, mert az első helyezett referenciája utólag nem megfelelőnek minősül?
657. cikk / 1691 Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben
Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
658. cikk / 1691 Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által
Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri beemelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
659. cikk / 1691 Részesedésszerzés bejelentésének kötelezettsége
Kérdés: 50 százalékban – gazdasági társaságként – közvetlenül tulajdont szereztünk egy olyan belföldi illetőségű, itt adózó gazdasági társaságban, amely semmilyen szempontból nem tartozott a részesedésszerzéskor és nem tartozik jelenleg sem a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Ezt a részesedésszerzést jelentenünk kell a folyamatban lévő közbeszerzési szerződéseink vonatkozásában az ajánlatkérőknek?
660. cikk / 1691 Bérbeadó státusza a hatályos Kbt.-ben
Kérdés: A szerződést bérelt gépekkel fogjuk teljesíteni. Az ajánlathoz elegendő a gépek felsorolása, vagy a bérleti szerződést is csatolni kell? A bérbeadó a Kbt. utóbbi módosítását követően milyen státuszban szerepel az eljárásban?
