Találati lista:
641. cikk / 1691 Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben
Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
642. cikk / 1691 Cégiratok csatolásának szükségessége
Kérdés: A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adatokat – azaz azt, hogy mire irányul a változásbejegyzés iránti kérelem – a cégkivonat tartalmazza. Ehhez képest miért van szükség a változásbejegyzési kérelem és az elektronikus tértivevény csatolására?
643. cikk / 1691 Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő
Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
644. cikk / 1691 Egy éve alakult szervezet referenciája
Kérdés: Egy éve alakultunk, és közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni. A kiírás szerinti, a kiírást megelőző 36 hónapra nem tudunk referenciát felmutatni. Mi a megoldás ebben az esetben az alkalmasság igazolására? Indulhatunk így a tenderen?
645. cikk / 1691 Kbt.-változások
Kérdés: A közelmúltban változott néhány közbeszerzési jogszabály, így a Kbt. is. Milyen új szabályok vannak?
646. cikk / 1691 Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
647. cikk / 1691 "In house" tényállás értelmezése
Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
648. cikk / 1691 46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
649. cikk / 1691 Referencia igazolása alvállalkozóval
Kérdés: Referencia igazolható alvállalkozó igénybevétele útján?
650. cikk / 1691 E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
