1691 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?

Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan kezeli azt az esetet, ha jogvita áll fenn az ajánlattevő és az alvállalkozó között?

Kérdés: Ajánlattevőnek azt az okiratot, hogy melyik alvállalkozó mekkora összegre jogosult, a számlával együtt kell benyújtania az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?

Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?